Is it real now, when two people become one. Catch me, I'm falling down. [Hétfő.]

Mióta felhívták a figyelmemet arra, hogy milyen "filmbe illő" dolgok történnek velem, átgondoltam: és tényleg. Ma is megvolt az adag: Szonikkal ücsörögve a westendben, békésen eszegetve. Szeretem a tésztabár pizzabár részén kapható pizzát. A sonkás-kukoricásat. Egyszer szeretnék olyan nagyon drága fagyit enni onnan a pizzával szemben levő helyről. Olyan jól néz ki! Bár tölcsérben kevésbé. Lehet, hogy inkább hágendázsra kéne költeni...

Tudtátok, hogy a Margit-szigeten megbüntetnek, ha pancsolsz a szökőkútban? - Már nem engem, csak láttuk ma Szonikkal. Nem volt valami bájos az a három fickó... sőt! kifejezetten randák voltak! Meg a sok okosgyerek is... nem tetszik ez nekem. De rájöttem, hogy szeretnék a Balatonban úszni. Na mindegy. Maximum ráveszem Ancsit, hogy menjünk uszodába... vagy nem. Nem tudom. Olyan bizonytalan vagyok. Vagy mégsem? Fáradt. Nagyon fáradt. Nagyon-nagyon fáradt. Nagyon-nagyon-nagyon fáradt. Elég volt. Jó éjt.

U.i.: Dáviddal egy oldalt nézegettünk... Illetve ő nézegeti, és linkeli nekem...

szíved spam-mel van tele... [vasárnap.]

Tegnap jó nap volt, és rövid. Szonikkal a vesztendet róttuk, és még mindig nem tudom, hogy ki integetett a mozgólépcsőn - én nem láttam, csak szonikk. Azt mondta, bicós/deszkás kinézetük volt, fúlkeppel, meg borostával. Sok ilyen szaladgál pesten, ez a gond. :D
Zanya gyártott finom túrós tortát, én pedig jövőhéten gyártok nem egyszerű tortát, kíváncsi vagyok hogy fog sikerülni, olyat kap majd Martinka születésnapjára.
Igazából semmi érdekes a hétvégén, péntek este színházban voltam, meg ismerkedtem, az vicces volt. De most tényleg nem tudok mást írni, a zene a lényeg, aztán majd ha kicsit szív-, lélek- és agytakarítottam, és már a délibábos porvilág sem szappanbuborék lesz, akkor majd elgondolkodom, és írok valami szép hosszú bejegyzést. (: