Szóval. Csütörtökön reggel indultunk zapával autóval, miután kerestünk a neten új kempinget, mert az, ahova mentünk volna, megtelt. Khm, akarom mondani keresett. De először Veszprémbe mentünk, meg útközben megálltunk: Angie sétált (mert ugye a kutyát is vittük), én jégkrémeztem, zapa kávézott. Vp-ben vettünk karszalagot a fizetős színpadra, mert az utcazenei fesztivál port.hu nagyszínpada fizetős volt. Aztán újra kocsiba ültünk, és elmentünk Almádiba, nagy nehezen felállítottuk a sátrat, először kifele, szét is szakadt egy helyen, de nem olyan jelentős szerencsére. Aztán lebontottuk, és saccperköbö 45 perc szerencsétlenkedés után 10 perc alatt felállítottuk normális... "irányban", helyzetben. Aztán a kutyát ott hagyva a kempingben bementünk Veszprémbe, először enni az olivába. Ott az a furcsa dolog történt, hogy mihelyt beléptünk, eszembe jutott: 2005-ben ott jártam, és elcseréltem a gumikarkötőmet egy pincérrel. Ezt félhangosan meg is jegyeztem zapának, mire egy pincérpasas lesétált a lépcsőn, és aszondta: "Igen, szia, én voltam az." Meglepődtem-megijedtem, és csak annyit tudtam szólni, hogy jónapot. Bámultam, mint borjú az új kapura, asszem ez a helyes kifejezés. Aztán ettünk.
Utána feltelefonáltam Kamillát, hogy merre járnak, és csapódtam a bandájukhoz. Mikor felmentünk a portpont színpadhoz, akkor épp Movits volt, bementünk egy helyre, amit ők szanakertnek neveztek, lehet tényleg ez a neve, gőzöm sincs. Ilyen elvetemült dolgok voltak a falra vetítve. Aztán vége lett a koncertnek, és mi oda mentünk, hogy a következő koncertnél elöl legyünk, én vettem még egy jégkrémet, mindenki körbekóstolta, meg hogy ilyen tényleg van? Hogy arany magnum? Aztán elkezdődött a Che Sudaka, de nem nagyon tetszett, igazából nem a zenével meg a színpadi előadással volt baj, hanem velem, valahogy nem éreztem magam koncertképesnek. Aztán Kamilla eltűnt, én is kimentem, megkerestem, még ott beszélgettünk egy kicsit, aztán vége lett annak a koncertnek is, jött zapa, és mentünk vissza almádiba. Éjjel esett az eső, így (mint másnap este kiderült) a váciak (phárdonn, sződligetiek) haza mentek. Másnap elmentünk egy almádi-i strandra, de nem volt jó a víz, a hőmérséklete néddzetméterenként változott, és hínáros volt (miközben úsztam ez ment a fejemben: a balatonban a leggusztustalanabb dolgok a nagyon gusztustalan dolgok: hínár, hal, döglött hal, sok döglött hal)... aztán vissza a kempingbe, zuhany gyorsan, és irány be Vp megint, jött Mom vonata. Illetve szerettük volna, hogy jöjjön, de majdnem 1 órát késett. Én az alatt megvettem az aznap esti karszalagot (csak magamnak, zapáék nem jöttek fel, csak miután ingyenesen be lehetett menni), ücsörögtem a belvárosban, nézegettem az emberkéket, meg telefonáltam Szonikkal, hogy boldog szülinapot. ♥ Aztán végre jöttek zapáék, megint elmentünk az olivába. Aztán punnany massif koncertre, nekem tetszett, csak mondjuk a körülmények nem voltak túl koncerthez méltóak, pl a sörpadokat és asztalokat eltehették volna... aztán onnan átbattyogtam a portpont(hú) színpadhoz, Brooklyn funk essentials-ra, közben betalált egy-két részeg emberke, de nem volt vészes, azok amúgy is viccesek. Aztán a koncert végén az a tánc, hát, meg kell hagyni, nem volt semmi. Még sosem táncoltam úgy, azt kell, hogy mondjam. De remélem nem lesz sokára a következő alkalom, mert nagyon jó volt, olyan menő, meg minden. Habár tudom, menőzni nem menő...
Az után a vp-i este után a másnapot Aligán töltöttük, kellemes ott a balaton, hínártalan, és finom meleg. És szerencsétlen kutyát is úsztattuk, holott utálja a vizet. Eleinte hős volt, később már eléggé... beszari. És benne maradt a Balaton a fülemben. De már eltűnt. Onnan irány volt Szombathelyre, estére értünk oda, ettünk, aztán elmentünk a tescoba, nem vettünk valami sok mindent. Legalábbis biztosan nem annyit, mint amennyit mások szoktak ott vásárolni. Utána aludtunk (milyen fontos infó)...
Vasárnap vettünk reggelit, aztán elmentünk Jákra. Készült szo
kásos oroszlánon üldögélős fotó:5 körül értünk haza, vagy már nem is emlékszem, hogy mikor. Én persze egyből (na jó, csak majdnem...) a gép elé ültem, és létrehoztam azt a nem túl értelmes-élelmes(?) bejegyzést, amit lejjebb-arrébb találhattok.
Aztán jött a meglepetés, hogy menjünk ma fürdőgatyát vásárolni, mondtam, hogy oké Dávid, menjünk. És mentünk. Annyit sétáltunk, hogy mindenem fájt, mire hazaértem, főleg mivel Mom papucsa széjjeltörte a lábam. Na az is volt egy kaland, ahhoz hozzájutni: reggel a nyugatiban szétszakadt a tangaszandálom. Na mi legyen, a vonat mindjárt beér. Oké, akkor Dávidot karonfogva (jelképesen) felmentünk a Bajcsyba, ahol egy ideig kerestük a kulcsot, mire végre meglett. Persze a nyugatitól odáig mezítláb mentem, szép fekete lett a talpam.
És végül olyat vett, ami neki is tetszik, mert nagyon fekete, és nekem is, mert egy kicsit lila. Persze mikor én már a westendben mutattam, ott "neeeem, ez nem jó"... később a váci utcában már jónak bizonyult...
És már csak kilencet kell aludni!
