Szirén. A. Szerén(y). A. Hisz (-) tér. Ik(e)a. [Hétfő.]

Nos. Örvendezzünk. Egy: a Kis Jézus 25 nap múlva megszületik. Kettő: a szüleim épségben hazaértek a hóesős Bécsből és Szombathelyről, még vásárfiát is hoztak, kakaóscsigát! Három: vikikének ismét jó a kedve. (: Tegnap elképesztően elromlott, és ma oly módon javult meg, ahogy inkább nem kellett volna, dehát mindenki tudja már lassan rólam, hogy mennyire nem vagyok erős jellem. Én legalábbis biztos vagyok már ebben. Kár, pedig 2 hónapig bírhattam volna. Utána meg már úgyis mindegy... vagy nem. Ki tudja még, hogy mi lesz két hónap múlva. (Január, ha-ha-ha.)

Űűű, anyás, tényleg. 32 nap múlva (ha jól számoltam) szilveszter, meg 2011. Megint egy új számot kell megszokni leírni. De nehéz lesz. Azonban, december 30-án elmondhatok már majd egy újabb valamit magamról. (: REALIZE: ha két hónap múlva is, akkor már egy éve. Na, ez tényleg ŰŰŰ. Fail lenne. Nomiiiindegy.

Tehnapeste köszönöm Zaffancsnak, hogy itt aludt, szórakoztatott, filmet nézetett velem, etetett, meg én őt fincsi kókuszos-kakaós muffinnal, és aztán ma egésznap suliszünetekben odajött, satöbbi. (: ♥

És jééé, de fura ez a billentyűzet, és jééé, ez a monitor nem annyira, de jééé, operát derégen használtam. (:

Jóéjt kíván vidámviki. (:

U.I: R.I.P. Leslie Nielsen. 

Vigyázz a szádra, mert rátapadok, úgyis az lesz, amit én akarok. [Hétfő.]

Na, akkor most megkísérlek egy összeszedett és részletes beszámolót írni 4 napos, 3 éjjeles veszprémi-balatoni-szombathelyi utazásomról.
Szóval. Csütörtökön reggel indultunk zapával autóval, miután kerestünk a neten új kempinget, mert az, ahova mentünk volna, megtelt. Khm, akarom mondani keresett. De először Veszprémbe mentünk, meg útközben megálltunk: Angie sétált (mert ugye a kutyát is vittük), én jégkrémeztem, zapa kávézott. Vp-ben vettünk karszalagot a fizetős színpadra, mert az utcazenei fesztivál port.hu nagyszínpada fizetős volt. Aztán újra kocsiba ültünk, és elmentünk Almádiba, nagy nehezen felállítottuk a sátrat, először kifele, szét is szakadt egy helyen, de nem olyan jelentős szerencsére. Aztán lebontottuk, és saccperköbö 45 perc szerencsétlenkedés után 10 perc alatt felállítottuk normális... "irányban", helyzetben. Aztán a kutyát ott hagyva a kempingben bementünk Veszprémbe, először enni az olivába. Ott az a furcsa dolog történt, hogy mihelyt beléptünk, eszembe jutott: 2005-ben ott jártam, és elcseréltem a gumikarkötőmet egy pincérrel. Ezt félhangosan meg is jegyeztem zapának, mire egy pincérpasas lesétált a lépcsőn, és aszondta: "Igen, szia, én voltam az." Meglepődtem-megijedtem, és csak annyit tudtam szólni, hogy jónapot. Bámultam, mint borjú az új kapura, asszem ez a helyes kifejezés. Aztán ettünk.
Utána feltelefonáltam Kamillát, hogy merre járnak, és csapódtam a bandájukhoz. Mikor felmentünk a portpont színpadhoz, akkor épp Movits volt, bementünk egy helyre, amit ők szanakertnek neveztek, lehet tényleg ez a neve, gőzöm sincs. Ilyen elvetemült dolgok voltak a falra vetítve. Aztán vége lett a koncertnek, és mi oda mentünk, hogy a következő koncertnél elöl legyünk, én vettem még egy jégkrémet, mindenki körbekóstolta, meg hogy ilyen tényleg van? Hogy arany magnum? Aztán elkezdődött a Che Sudaka, de nem nagyon tetszett, igazából nem a zenével meg a színpadi előadással volt baj, hanem velem, valahogy nem éreztem magam koncertképesnek. Aztán Kamilla eltűnt, én is kimentem, megkerestem, még ott beszélgettünk egy kicsit, aztán vége lett annak a koncertnek is, jött zapa, és mentünk vissza almádiba. Éjjel esett az eső, így (mint másnap este kiderült) a váciak (phárdonn, sződligetiek) haza mentek. Másnap elmentünk egy almádi-i strandra, de nem volt jó a víz, a hőmérséklete néddzetméterenként változott, és hínáros volt (miközben úsztam ez ment a fejemben: a balatonban a leggusztustalanabb dolgok a nagyon gusztustalan dolgok: hínár, hal, döglött hal, sok döglött hal)... aztán vissza a kempingbe, zuhany gyorsan, és irány be Vp megint, jött Mom vonata. Illetve szerettük volna, hogy jöjjön, de majdnem 1 órát késett. Én az alatt megvettem az aznap esti karszalagot (csak magamnak, zapáék nem jöttek fel, csak miután ingyenesen be lehetett menni), ücsörögtem a belvárosban, nézegettem az emberkéket, meg telefonáltam Szonikkal, hogy boldog szülinapot. ♥ Aztán végre jöttek zapáék, megint elmentünk az olivába. Aztán punnany massif koncertre, nekem tetszett, csak mondjuk a körülmények nem voltak túl koncerthez méltóak, pl a sörpadokat és asztalokat eltehették volna... aztán onnan átbattyogtam a portpont(hú) színpadhoz, Brooklyn funk essentials-ra, közben betalált egy-két részeg emberke, de nem volt vészes, azok amúgy is viccesek. Aztán a koncert végén az a tánc, hát, meg kell hagyni, nem volt semmi. Még sosem táncoltam úgy, azt kell, hogy mondjam. De remélem nem lesz sokára a következő alkalom, mert nagyon jó volt, olyan menő, meg minden. Habár tudom, menőzni nem menő...
Az után a vp-i este után a másnapot Aligán töltöttük, kellemes ott a balaton, hínártalan, és finom meleg. És szerencsétlen kutyát is úsztattuk, holott utálja a vizet. Eleinte hős volt, később már eléggé... beszari. És benne maradt a Balaton a fülemben. De már eltűnt. Onnan irány volt Szombathelyre, estére értünk oda, ettünk, aztán elmentünk a tescoba, nem vettünk valami sok mindent. Legalábbis biztosan nem annyit, mint amennyit mások szoktak ott vásárolni. Utána aludtunk (milyen fontos infó)...
Vasárnap vettünk reggelit, aztán elmentünk Jákra. Készült szokásos oroszlánon üldögélős fotó:

5 körül értünk haza, vagy már nem is emlékszem, hogy mikor. Én persze egyből (na jó, csak majdnem...) a gép elé ültem, és létrehoztam azt a nem túl értelmes-élelmes(?) bejegyzést, amit lejjebb-arrébb találhattok.
Aztán jött a meglepetés, hogy menjünk ma fürdőgatyát vásárolni, mondtam, hogy oké Dávid, menjünk. És mentünk. Annyit sétáltunk, hogy mindenem fájt, mire hazaértem, főleg mivel Mom papucsa széjjeltörte a lábam. Na az is volt egy kaland, ahhoz hozzájutni: reggel a nyugatiban szétszakadt a tangaszandálom. Na mi legyen, a vonat mindjárt beér. Oké, akkor Dávidot karonfogva (jelképesen) felmentünk a Bajcsyba, ahol egy ideig kerestük a kulcsot, mire végre meglett. Persze a nyugatitól odáig mezítláb mentem, szép fekete lett a talpam.
És végül olyat vett, ami neki is tetszik, mert nagyon fekete, és nekem is, mert egy kicsit lila. Persze mikor én már a westendben mutattam, ott "neeeem, ez nem jó"... később a váci utcában már jónak bizonyult...

És már csak kilencet kell aludni!

Dancing like this. [Vasárnap.]

Újra itthon, veszprémi uz feszt jóvolt, találkoztam Kamillával és Laurával. (: ♥
Che Sudaka annyira nem nyerte el a tetszésemet, illetve a zene és a színpadi só igen, csak valamiért nem éreztem jól magam a koncerten. Sebaj, másnap kárpótolt, bár egyedül voltam, mert az éjjeli vihar miatt többiek hazajöttek (mármint hazahaza, teljesen, vonattal) és zapa nem vett napijegyet portponthu színpadhoz, egyedül mentem fel, de nagyon jó volt, táncoltam, mint még soha, és jahajj, annyira jó volt a brúklin fánk eszensölsz! (:



Persze még csütörtökön a sátorállítás nem ment akadálymentesen, zapával az egészet kifordítva állítottuk fel, de ügyesek vagyunk, megoldottuk! Aztán rájöttem a bakira, és kezdhettük előröl... aztán este vp, éjjel vihar... másnap balaton, de nem volt olyan jó, este megint vp, ugye bár koncert, tánci, sok részeg fazon, meg délután még punnany massif koncert is volt, hűde nem tudom rendbe szedni a dolgokat így este 11 körül...
Akkor már Mom is ott volt, ettünk az olivában, jaj! Nem is meséltem (jaj, csak lusta vagyok leírni)... 5 éve is voltunk ott...
Najó, ez most nem jön össze, holnap, vagy ha holnap nem, akkor legkésőbb kedden ígérem, hogy írok egy összeszedett, részletes beszámolót erről a 4 napról... de most nem megy. Pedig nagyon jó volt. És képeket is mutatok, és beszkennelem a karszallagokat!
Most jóéjt...

Nincs annál nemesebb, ha szeretsz, vagy ha szeretnek. [Kedd.]

Ez a 150-edik bejegyzés, és még 15-öt kell aludni.

Hm...
Hi, I'm Mrs. Brown Haired Dougie Poynter,
and this is my twin (@me), Mrs. Blondie Tom Fletcher.
This is a friend (@KK), Mrs. Danny Jones,
and one of my besties (@TA), who is not Mrs. Harry Judd.
I was bored yesterday evening, and because my mcfly fanatism is back, I wrote this stuff... haha, I'm trying to write an english post to be able to show my blog to foreigners. Like facebook and myspace friends...

Ok, jk, ennyi elég is volt az angolból, majd írok angolul egy novellát, és azt mutogatom, nem egy egész blogot...
Csütörtökön (2 nap múlva!!) elhagyom Pestet (ismét) pár napra, amíg a veszprémi utcazenei feszten leszünk, aztán Szombathelyen, meg Parndorfban... Szombaton, vagy hétfőn.
Péntek (este):



I just can't look, it's killing me... and taking controll. [Új fejezet.]

Go on. Ennek már sosem lesz vége. Legalábbis most nagyon úgy tűnik. De majd egyszer el fog... és akkor majd nevetek rajta. De addig... mi lesz veled, te jány?? Már mindenki nevet rajta, lassan te is, de mégsem tudsz tenni ellene. Vagy nem akarsz. Vagy akarsz, de nem tudsz. Vagy csak úgy csinálsz, mint aki akar, és próbál, csak te sem tudod, hogy valójában... Jealousy, turning saints into the sea. ;; Now they are going to bed, and my stomach is sick. Haha, akkor már tudtam volna, és ha eszembe jutott volna ez a sor, azt hiszem, hogy nagyon kiakasztott volna... így utólag már csak... emlékszem, haha, akkor milyen büszke voltam rá, hogy milyen jó nekem, mennyire megbízik bennem... egy darabig. Mondjuk ez nem feltétlen az én hibám, talán csak nem tud mit mesélni.



Look down on your keyboard. U and I is always together. Then look underneath. JK says just kidding. Like here.

EZ EGY VICC KÉREM SZÉPEN...