Szirén. A. Szerén(y). A. Hisz (-) tér. Ik(e)a. [Hétfő.]

Nos. Örvendezzünk. Egy: a Kis Jézus 25 nap múlva megszületik. Kettő: a szüleim épségben hazaértek a hóesős Bécsből és Szombathelyről, még vásárfiát is hoztak, kakaóscsigát! Három: vikikének ismét jó a kedve. (: Tegnap elképesztően elromlott, és ma oly módon javult meg, ahogy inkább nem kellett volna, dehát mindenki tudja már lassan rólam, hogy mennyire nem vagyok erős jellem. Én legalábbis biztos vagyok már ebben. Kár, pedig 2 hónapig bírhattam volna. Utána meg már úgyis mindegy... vagy nem. Ki tudja még, hogy mi lesz két hónap múlva. (Január, ha-ha-ha.)

Űűű, anyás, tényleg. 32 nap múlva (ha jól számoltam) szilveszter, meg 2011. Megint egy új számot kell megszokni leírni. De nehéz lesz. Azonban, december 30-án elmondhatok már majd egy újabb valamit magamról. (: REALIZE: ha két hónap múlva is, akkor már egy éve. Na, ez tényleg ŰŰŰ. Fail lenne. Nomiiiindegy.

Tehnapeste köszönöm Zaffancsnak, hogy itt aludt, szórakoztatott, filmet nézetett velem, etetett, meg én őt fincsi kókuszos-kakaós muffinnal, és aztán ma egésznap suliszünetekben odajött, satöbbi. (: ♥

És jééé, de fura ez a billentyűzet, és jééé, ez a monitor nem annyira, de jééé, operát derégen használtam. (:

Jóéjt kíván vidámviki. (:

U.I: R.I.P. Leslie Nielsen. 

Fuck you. And fuck him too. [Szombat.]

Nagyon boldog születésnapot a Kerekes Bandnek, éljenek már 15 éve! ((: Remélem hatalmas partit csaptak az aharmincnyolcon!



Azon kívül meg... kimondtam a viszontnemlátást. Nem ilyen egyértelműen, és nem a szemébe. De valami olyan módon, hogy ha nem érti meg... akkor nem is ismer. "I'm a little bit lost without you, and I'm a bloody big mess inside. This ain't a lovesong, this is goodbye." Fáj. Kurvára fáj. De ez van, már megzakkanok, és már körülöttem is megzakkannak... most várni kéne, de nincsen türelmem. Felemésztődött január óta.
Kárpótol, hogy holnap egyedül leszek itthon. Megyünk moziba Dorkával, brendnyú herripotter hétperegy... hát, kíváncsi vagyok.
De ezen kívül... az egyedülléttel sem megyek semmire. Még esetleg ha valaki (Ancsi) itt aludna, és elszórakoztatna, kicsit oldaná a téli depressziómat... (de LettLitvániában van...) lehet még megkérdezek valakiket, hátha. De abban sem vagyok biztos, hogy van bárkihez is kedvem. Azok közül, akik elérhető közelségben vannak.
→ Ez minden témában igaz.

Mindenkinek üzenek egy kövér Fuck you-t. Fel kéne ezt a blogolást is függeszteni. Semmi értelme. Ki kíváncsi rám, ha még én se magamra?!

I do anything you ask, I wanna hold you bad. [Kedd.]

Ma közzétettem egy új szösszenetet, lehet olvasgatni. Elég rövid, és minél többször olvasom, annál kevésbé tetszik, de nem tudok belejavítani, mert mit javítsak?, meg az elején még tetszett, szóval talán csak meguntam, vagy ilyesmi.
Egyébként a nyelvvizsga időpontja egyrecsak közeledik, én pedig igyekszem gyakorolni: elkezdtem glee-t nézni, hogy a hallás utáni szövegértésem fejlődjön. A probléma csak az, hogy időközben rászoktam. Ma kezdem a második évadot, és alig bírok várni, hogy végre a rocky horror glee részhez érjek. Szóóóval december 18.-án tessék szurkolni a kicsi bloggernek, hogy jól teljesítsen a nyelvvizsgán! (:
Hamarosan Harry Potter 7, azaz holnap már lesz. Én valószínűleg szombaton nézem meg, háát nem tudom, hogy várjam-e, vagy előre féljek, mert szörnyű lesz. Remélem várhatom, és jó lesz, és nem kell csalódni, és nem reped szét a kicsi szívem Weasley veszteségekkor... hiába, a gyengéim, főleg az ikrek. Hiába minden, a vörös haj a menő! (:

PETRI GYÖRGY: HORATIUSI

Én már elviselem menetrend nélkül is, csöndben az életet,
tyúkok és emsék között eszmétlen meghúzódnék.
Kerítést foltoznék, tört cserepet cserélnék
újra, s örülnék, ha a zsenge tök virágzik.

Ambícióm annyi se, mint a síri holtnak,
kit bizgatnak a kukacok és haló
pora fölé nem-romló sírkövet álmodik.
Eleget éltem, s láttam. Kurta időm
a csikkes, összeköpködött váróteremben
eltöltöm a horpadt bőröndön
nyugtatva zúgó fejem, nyitott szemmel.
Újság, dohány, dühítőital nélkül is.

Zsebemben van még görbe cigaretta,
lesz ragacsos likőr elhányt üvegben.
Tüzet is ad egy kóbor. S magamra húzom
rossz álmaim a hatalomról, erőszakról.
Álmomban fényes szőrű rendőrkutya leszek.

Merő értelemmé omolva baj nem érhet.
Csak a megsavanyodott Tejút
üszkösíti fölsebzett szellemtalpam.
Míg az ember a styxi révbe jut.

You make me want you more. [Csütörök.]

Hajajj, micsoda frizuraváltás! (: De a többségnek tetszik... (: Majd egyszer kép is lesz... (:

Igazából most csak emiatt van blog:

De ha már itt vagyok írok is, mert olyan ritkán blogolok. (:

Mostanában beszédválságba kerültem. Tudom, ez tőlem elképzelhetetlen. De mégis, vannak emberek, akiknek nem tudok mit mondani, pedig volt idő, hogy tudtam, de az elmúlt. Vagyis most épp nem olyan idő van.

Szívinfarktus. Pocsolyává olvadás. Szeretem, mikor olyan dolgok történnek, amikről sosem gondoltam volna, hogy lehetséges, és mégis. Szívesen. ♥ Bár erre ezt nem lehet mondani. Csak... inkább én köszönöm, hogy vagy. (:

Ilyenkor mindig meghalok egy kicsit. (:

Jóéjszakát!

Almost famous. [Vasárnap.]

Ma postoltam egy új novelllát, igaz még javításra vár, mert angol, és házifeladat. (:
Farmer.

Egyébként egy hete nem blogoltam, mert nem történt semmi, és nem volt min filozofálnom. Illetve volt, de azt nem publikusan tettem...

Dávid által kékpandavikinek kiáltottam ki magam, és a mellékelt kép, ami bizonyítja, hogy kék pandák igenis léteznek, méghacsak digitálisan is.

A szünet... nem történt semmi. De tényleg semmi. Nem találkoztam senki olyan 'hú'val, de mégcsak hútlannal sem.

Mondjuk a hétfő az nagyon jó volt, Frenk a gödörben Pankával. ♥

Ancsival mikor hazajött másnap találkoztunk, meg DorkaPanka, Margit-sziget, szimpla, lelkizés. Hazafele a villamoson az a srác, a Baross utca, a zenés csapat... de persze nem tudtam meg, hogy kik ők... pedig... (((: Sebaj, Dorka szerint ha egymásnak vagyunk szánva, akkor úgyis találkozunk még!

DorkaAncsi salsabuli szombaton (tegnap), jó volt, vicces részegen látni azokat, akiket látok heti kétszer, és tudom, hogy jelenleg nem tudják kontrollálni a mozgásukat, tetteiket. Leginkább az agyukat.

És arra jöttem rá az elmúlt pár órában... vagyis biztos eddig is tudtam. De most realizáltam úgy igazán. Szóval, hogy az emberek jönnek-mennek körülöttem. Hiába szeretnék valakit örökké magam mellé... előbb utóbb úgyis megszakad a kapcsolat, meg fog unni, ha tetszik ha nem. És lesz valaki fontosabb neki. Én meg szenvedek egy kicsit, aztán továbblépek. Vagy sokat. De úgyis túl leszek rajta egyszer. Persze ez fordítva is elsülhet, én unom meg. Nem is unalom az. Csak... "kevesebb szeretet iránta", esetleg semennyi, mert az összes elmúlt. Lejárt a szavatossága... höh - ez azért elég betegesen hangzik... tudom, a szeretet nem romlandó... (:
És ha mégis?

Végülis az egynyári sztárokra is ráunnak.
Még szerencse, hogy Ő♥ nem az♥.

Mai kedvenc outfit, lookbookos kedvencem, Yannick.