Everybody knows I'm still not over you. [Csütörtök.]

Hűűűűha. Tegnap reggel helyett délután megérkezett a család egyetlen Natija az egyetlen Mátéjával, és ma kábé 11-ig itt is voltak. Az a bébi egy tünemény, 1 éves kis herceg, szerintem Exupery pont így képzelte el őt, csak pár évvel idősebbnek. (: Én legalábbis biztosan. Alig várom, hogy nagyobb legyen, és valóban kis herceg legyen. (:

Reggel arra ébredtem, hogy zapám, meg a Mátébaba bejöttek a szobámba, Máté nagy szemeket meresztve rám nézett, majd terminátor módjára megindult a szobámban, megnézte a tévét közelebbről, meg engem, meg mindent. Tegnap már jól elvolt ott egy darabig, de ma reggel hamar megunta. Aztán mikor mentek, én öltöztettem fel, egész jól tűrte. A kedvence a fürdés volt, meg a hűtőszekrény. Ja, meg az ásványvizes üveg, mert az gurul.

Ma később pedig... hát, nem mondok semmit. Still not over, de folyamatban van.

Jóéjt, ha holnap nem írnék már, akkor boldog új évet mindenkinek, nézzétek az előre beállítot twittemet január 1., 00:00-kor. (:

2010 képekben - egy évnyi wikkywonka. [Hétfő /2.]

No, és már meg is csináltam a 2010 képekben dolgot, nem fészbúkon, ott az összes kép (majdnem) fent van úgyis, hanem fotóbáketen, hogy mindenkimindenki számára elérhető legyen: itt.

Sovány egy 2010... Nem kérdéses, az év legjobb napja és egyben életem eddigi legjobb péntek13a volt az augusztusi!

I DID anything to get to you. [Hétfő.]

Álmomban varázsló volt. És szerettük egymást. Legalábbis kibékültünk. Jó álom volt. Bár az elejét nem értem... a váci piacról hogy kerültünk egy táborba, fa házakba, úgy az az egész... zűrös. És nem értem miért álmodok ilyet, mikor úgysem válik valóra. Nem szeretnék többet vele álmodni. 2011 hozzon mást, neki kívánom, hogy ne szenvedjen többet más szeretetétől, magamnak meg... well, nem kívánok magamnak semmit, mert a saját életemet nem kívánni kell, hanem élni.

Kívánhatnám például, hogy sikerüljön a nyelvvizsgám, de ha igen, vagy ha nem, mindkettő rajtam múlik: hogy tudok-e angolul. Kívánhatnék jó egészséget, de rajtam múlik: evés, alvás, vigyázás rá... szóval ahogy élek. Kívánhatnék sok sikert a) a szerelemben, de a fenének kell szerelem, majd jön az, ha jónak látja, b) a tanulásban, de az szintén rajtam múlik...

Egyébként ma reggel, mikor kimentem kutyát etetni azt tapasztaltam, hogy nem féltem, hogy leesek a lépcsőn. Lehet, hogy csak azért, mert nem volt lefagyva. De mi van akkor, ha elmúlt a fogkitörős félelmem? Minden lehetséges.

Lassan ideje lenne összegezni az évet. De végülis minek. Tudom, hogy a nyarat kivéve jó szar volt. December utolsó két napjától március végéig, vagy inkább júniusig. Persze voltak jó részek, a Lillások, meg az osztályszínházasok, meg a merlin farsang, meg a bulik...

Aztán a nyár nagyon jó volt. Elmenni ide, elmenni oda, Veszprém, Kapolcs, fogszabályzó levét

el, fotózás, MIKASZIGETSZERELEM, sokAncsi, még egy "fotózás", szóval jó volt. Persze kétségtelen, hogy a legjobb a sziget volt. Aztán újra elkezdődött a suli. Az jó volt, újra látni a sok bolondkát, de hát tudjuk, hogy a tanulás meg a diákok... hm. Aztán Szeptember... 6-16-17, ezek azok a napok, mikor történt is valami. Főleg 6 és 17. Másra nem is emlékszem a hónapból. Október... születésnap?? Miről beszélünk. Jó, igaz, a pia amit kaptam, csokik, meg egy-két ember/dolog feldobta, de persze 0:00 és 23:59 is sírással telt, szóval akkor most döntsük el, hogy jó szülinap volt-e. Vagy ahogy mondani szokás, boldog.

November. Mi volt akkor? Emlékszik valaki? (Ja hupsz, most jut eszembe, Szept.-Okt. kifelejtettem valamit, nem baj, most már úgy marad, talán nem véletlen.) Jaa, eszembe jutott, akkor lettem megfosztva a hajamtól. Hö. Aztán December, a Mikulástól betegség, egészen a nyelvvizsgáig, 18., aztán még pár nap suli, Karácsony, és most itt vagyok.

Tulajdonképpen meg is volt az év összegzése, tanulság nincs, következtetés, levonni való nincs, le kell zárni az évet végre, és kántálni a közhelyet, hogy ahol egy kapu bezárul, ott két másik kinyílik, vagy mi, még sosem használtam ezt a mondást (ennek nyilván meg van az oka). Még egy képekben összefoglalás lesz, asszem.

Hm. Mikor lesz már 2011?? Ugye jön megint Mika, és ugye lesz új albuma? Ugye sok stílusos ember fog mászkálni Pesten? Ugye végre értelmesebb blogbejegyzéseket fogok írni? Legyen már 2011!

Na, most, így 12:26 lévén elmegyek bejglireggelizni.

Don't tell me to be cool. I AM cool! [Vasárnap.]

Nem történt semmi, nem is azért írok. Csak hogy írjak valamit.

Nagynéni#2 angyalkája nem hozott semmit, de nem is baj, legalább (megint) ettünk egy nagyot, most egy évig akkor megint ne legyen karácsony, lécci.

Be cool! dvd nem működik, félig játssza le csak a filmet, pedig annyira szeretném nézni a DABUU ökörségeket.

Nem jó a börtön, mibe zárkózok újra meg újra, te bennem mindent összetörsz. [Szombat.]

#1: másfél éve rest in peace Michael Jackson. ♥

#2: Az osztályban pár éve szokás karácsonykor kitűzni névre szóló borítékokat, amikbe karácsonyi üzenetet írhatsz másoknak. Elvileg csak 24.-én szabad kibontani, nekem szokásom aznap este, mikor megkapjuk, de idén megígértem, hogy nem bontom ki előbb, nem is bontottam. Nem jött idén olyan sok üzenet, kár. Viszont jöttek nagyon aranyosak. Pl.: 'Vigyázzon az egészségére, ne az én epochám alatt legyem beteg...' vagy a kedvenc idézetem az egyik kedvenc könyvemből: 'Jól csak a szívével lát az ember. Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan.' (A kis herceg.) És a legjobb, egy vers, ami nagyonnagyon megtetszett. (: Íme, továbbítom nektek is:

Ingrid Sjöstrand: Ha nagy leszek

Ha nagy leszek,

híres ember leszek,

titkos telefonszámot tartok,

és autogramot küldök

a gyerekeknek,

akik bajuszt rajzolnak

a képemre az újságban.

Ha megunom

a hírességet,

rendes telefonszámot

kérek,

és bajuszt növesztek,

akkor majd nem ismer meg senki

(csak a gyerekek,

akik bajuszt rajzoltak

a képemre az újságban).

Egyébként elkezdtem olvasgatni a többi versét, tetszenek. Például: X. Én nem tudok jó verseket írni. De talán nem is baj.

Btw, ma pedig (nem jön senki karácsonyozni) újraélem "rapper" korszakomat, AC, Gőzi, Deego, The Steve, Addamz, Fanka, sötöbö.

És btw, semmi programom a szünetre, naaa, valaki, csináljunk valamiit. ///:

Copy Con - Angyal az égből: "Én már az elején megmondtam, hogy húszezer évig suttognám azt halkan." Buta, butaviki. Ingerlékeny, hitelen haragú, nemmegfontolt. Buta viki.

I wish you a merry Christmas. (: [Péntek.]

Karácsonyi ajándék lista (mármint másoktól nekem):

Szülők: póló és v+w billentyűzetes fülbevaló a lollipop shopból.

Nagynéni#1: szülinap+névnap+karácsony egyben: telefonra akasztható mini szempillaspirál és szájfény, körömmatrica, Jordi Labanda füzet->, zongora mintás ceruza, Michael Jacksonos egérpad és poháralátét.

Mamám és testvérei: lila színű sál, hajgumik, pizsama, kesztyű.

Fényképezőgépet sikeresen ott hagytuk, szóval valamelyik nap mehetek érte vissza... vonat, #máv. ♥

#Twitteraddikt. Mondta @aresius_ @wikkywonka ra. És nem tévedett nagyot. Még guitar hero énekelgetés közben is: X.

No, akkor boldogságos karácsonyt minden kedves olvasómnak(?), twitterezzetek sokat(!), és gyertek januárban talira!

U.i.: és gyönyörködjetek benne, meg a lepkés karácsonyfájában:

Ma reggel arra ébredtünk, hogy a szomszéd visszahozta a kutyámat a bolt elől, mert a kapu éjjelre nem jól lett bezárva. Ez volt 8-kor. Aztán 12:40-kor fel is keltem, rendrakás a szobámban, meg karácsonyfa építés, meg kis süti sütés, ez volt a mai program.

Most pedig boldog névnapot, nézem a karácsonyi lidércnyomást, előre is jóéjt, és let it snow, bal oldalit az ágyamba, jobb oldali a fa alá #viaszszobor.

Leave the past in the past, gonna find the future! [Szerda.]

Nos. Ez a mai nap igazán izgalmas volt. Először is: elmentünk az euro park tépontba. Ott másfél óra alatt elintéztük amit el kellett: android 2.1(♥), mobilnet. (Y)

Közben, mivel a t-pont wifijére nem tudtam kapcsolódni, egy másik nyílt hálózaton keresztül yammoltam, ahol közben még egy reggeli twittemre ("Olyan érzés, mint mikor beszorul a levegő. Csak feljebb, ahol érezni a bordáimat. És rosszabb, sokkal. És szombat óta.") kaptam választ valakitől, akinek nem árulom el a nevét, mert nem tudom, hogy közzé-e szabad tenni, vagy mit szólna hozzá. Szóval, hogy neki is ez volt, mielőtt PTX-e lett, vagy hogy kell ezt mondani. Az mi? "kilyukad a tudod :-/" Na itt jött az ijedtség, haza, dokihoz. Dokinéni az ügyeleten végigtapogatta a hasam, meg ott a környéken, ahol a bordáim vannak, meg ilyenek. Azt mondta, hál' Istennek csak valami izom izé, semmi komolyabb, csak ne porszívózzak, meg tornázzak. Hát, jó. Akkor majd én leszek, aki összeszereli a karácsonyát (amúgy is én lennék), amíg a többiek karácsonyi nagytakarítást végeznek, hallelujah, bár úgy sem engedik majd meg, hogy ne takarítsak. Höh, egy kis izomizé, mi az nekem?! Egyébként mióta tudom, hogy nincs semmi komoly bajom, azóta kevésbé fáj. Hipochondria első tünetei?!

Aztán... azóta is bírom, már 4 napja, plusz az a kicsi a szombat estéből, szóval hős vagyok. 'You gonna miss me when I'm gone.' Se. Illetve nem tudhatom, de ahogy ismerem, nem az a hiányolós típus. Sebaj, nekem meg van a telefonom, amúgy is, ma eldöntöttem, kell nekem egy sztárhárem, #1 Mika, #2 Travie McCoy, #3 Ian Watkins. Hamar túl lennék az egészen, az hétszentség. (;

Az egésznek semmi jelentősége. Tényleg nem tudom, miért írok blogot.

Az ezredik szeretleknél a kréta elkopott. [Kedd.]

Marcipánmérgezés hála Antiának és Reninek, osztálykarácsony, téli szünet. Csak tudnám, hogy az az adventi koncert minek kell... az áhítat anélkül is meglesz (se, mert hol a karácsonyi hangulatom??), és csak bemegyünk duzzogunk, hogy minek, aztán meghallgatjuk, de nem akarjuk. És valószínűleg úgy is végig beszélgetjük. Már ha lesz kivel, a fél osztály nem is jön. Nem baj, legalább megkapjuk a borítékokkal és karácsonyi üzenetekkel, amit csak a fa alatt lehetne kibontani, de én úgyis kibontom előbb, nem azért, mert nem bírom ki (de), hanem mert nem a fa alatt fogom ezt bontogatni, hanem egy magányos pillanatomban, hogy olvasgathassam, hogy boldog karácsonyt és újévet. Persze sokan nem írtak... nem is tudom mit várok... aki írt, arról úgy is tudom, hogy mit. Hogy szeret, meg örül, hogy jóban vagyunk/jóba lettünk. Én is ezt írtam mindenkinek. Jó, meg kívánságot. Mert az vikis, egy kicsit egyedi... talán nem annyira sablon. És elhatároztam, hogy idén mindenkinek kívánok valamit, 2011-re. Valami hasznosat, praktikusat. Mint amilyennek az ajándékoknak kéne lennie, ha adnék ajándékokat a legtöbb embernek...

Minek hallgatok szomorú zenét? Attól csak szomorú leszek...

'Egy újabb szívtörés esetén a ragasztót te állod.'

Looks like I've lost my mind once again. [Vasárnap.]

You know You have to be more than this.

Megint hoztam egy hülye döntést. Hülye, de helyes döntést. Egyszer már meghoztam. Csak közbe jött valami. Így most közzétettem a döntésem. Vagyis hát elmondtam annak, akinek el kellett. Így semmi sem jöhet közbe. Nekem csak ki kell bírnom, ami nem könnyű, de menni fog, meg amúgyis jellemerősítés.

Holnap meg ajándékbeszerzés, vajon a westendben van wifi? Imádnék shopping közben tweetelni. (: Ha már okostelefon... (;

Love was once a part, but now it's disappeared. Never fall in love again.

Egyébként most elgondolkodtam. Nincs kivel cipőt menni venni. Mert még ajándékvásárlás oké. Arra van mondjuk Lala. De ki segít csizmát venni? Mom. Oké. De azon kívül? Ki jön el velem nézelődni?

Ahj. Nehéz ez. Mármint az élet. Tudom, mások éheznek, meg árvák, meg ilyenek. De nem is az ő bajaikhoz hasonlítom az enyémeket. Hanem csak úgy... néha egy kis szívtörésszakadás, erre gyógyír a lélektöredezettség-mentesítés, de mi van, mikor nem jön össze? Na mindegy, én sem tudom miről beszélek.

Csak mondom a magamét, mint mindig. És ezt általában nem csípik. Erre tipikus példa a twitteréneklésért unfollow...

Na jóéjt, holnap iskola. Még 2 nap, +1.

The feeling was stronger. The shock hit eleven - got lost in your eyes. [Szombat.]

Na. Túl a nyelvvizsgán. 20 munkanap múlva - azaz valamikor január végén - már tudni is fogjuk az eredményt. Csak az eléggé messze van.

Szövegértés első része valami építészetről szólt, az necc. Necc még a találd ki, hogy A, B, C óder D szó kerül a vonalra, és a találd ki, hogy a 20ból melyik 9 kötőszó kell a szövegbe. Az egyik a yetikről, a másik valami Caesaros dologról szólt, azt nem is értettem. Mármint a szöveget. Csak kisakkoztam, hogy naa, ide ez passzol, ide meg ez. Ezeken bukhatok. DE! Remélem, hogy nem fogok. Nagyon remélem. Jó lenne átmenni. (: Dorkának és Sárának is azt kívánom, hogy átmenjenek! És persze Ádámnak, és Áronnak, meg mindenkinek, aki ott volt. És nem ismerem őket. Vagy ismerem, de nem tudom, hogy ott voltak, ezért nem kívánhatom személyesen.

Az új telefonom ma itthon maradt, nem akartam egyből a mély vízbe dobni, khm, akarom mondani, annyi emberke közé elvinni, meg olyan messzire, meg még amúgy sincsen neki tokja. Lehet, hogy holnap elmegyek venni, mert az angyalkának úgyis kell ajándékot venni. Vagyis akinek én vagyok az angyalkája. #Osztálykarácsony

Sony still sucks. 5ből 2 Empire of the Sun cideót enged megnézni az emimusicnál, ezért a kettőből az egyiket teszem fel, pedig nem ezt akartam...

Téves, mert rájöttem, hogy nem csak az emimusic töltheti fel a videóikat, és jééé, tényleg találtam másikat. Így másikra esett a választás. (De a címidézet a we are the people-ből van. Az, hogy 'Don't want to talk, all I hear is noise!' már úgyis volt.)

'Beágyazás kérésre letiltva.' Nyádhogyvan. Akkor http://www.youtube.com/watch?v=_ltRV41TXO4 Sajnálom, többet nem tudok tenni az ügy érdekében. ):

Jóéjt.

What's your name? What's your number? [Péntek.]

http://www.google.com/chrome/intl/en/p/cause/#tnc

Kiiirály, végre a gépezéssel mentem meg a Földet! (:

És nem látom az új iwiwet, a csudába, de sajnálom, hogy töröltem magam... (Na persze, az új facebook is #minekvan, csak idegesít...)

Az MSN meg nem jelentkezik be, mégis lehet valami gáz azzal az új verzióval, ami most akkor letöltődött, vagy mégsem, vagy mivanmi... végülis teljesen mindegy mi van az MSNnel, jelentkezzen be, az a dolga, hogy én kommunikálhassak, és ebben most épp hátráltat. Nagyon. De segáz, mert mindjárt elmegyünk okostelefont venni, és akkor bárhol leszek, facebookozhatok, twitterezhetek, gondolom akár még blogolhatok is, ez aztán az igazán menő. Ha nem tudok elaludni, tolok valamit a blogra. Ha nem jön a busz, tolok valamit a blogra. Ha elfelejtettem tolni valamit a blogra, akkor kiírom twitterre. Ilyen menő leszek mostmár.

Se. De végre bejelentkezett az MSN, nagyszerű.

Amúgy... HOLNAP NYELVVIZSGA, áá. Reggel 8-kor a Határ úton, hát ezek se' normálisak, mér kell olyan korán kelni? Blöáh. Sebaj. Kell ilyen is, még úgysem volt soha semmi vizsga félém.

Mindenki imádja a lollipop pulcsimat, ami a novemberi stylewalker nightról van, és én is imádom. A kár csak az, hogy sokkal jobban mutatna a kabátom alatt magassarkúval, mint gumicsizmával. Na meg kabát nélkül is. Aaaaa magassarkúmat akarom hordani. Vagy valami meleg téli csizmát. Reggel azt hittem, odafagyok a járdához. Hideg volt.

Betegségemből felépülve ugyan már éhes vagyok, de nem tudok enni, nem kívánom, hamar megtelek. De ez végülis jó, nem?

Minek is írok ilyen hosszú bejegyzést, ha senki el sem olvassa?!

De legalább vége a hétnek. Hosszú volt. És tartalmas. Továbbra is utálom a christmas carolt. És megtudtam, hogy Parzival végül megtalálta a Grált. Na ne. Sosem gondoltam volna.

Egyébként semmi bajom, tök vidám vagyok, tűkön ülök, hogy induljunk már, és imádtam suliba menni. (:

Na csáó.

Thursday never looking back, it's Friday, I'm in love. [Szerda.]

Kisebb komplikáció merült fel az életemben. Egy egészen kicsi.

Nevezzük 8 napos láznak.

Múlt hétfőn hazajöttem a suliból, mert pólópulcsipulcsikabátban vacogtam, míg mások pólóban nem fáztak kicsit sem.

Itthon már lázam volt. Meg köhögtem. Aludtam.

Kedden is aludtam. Aztán elmentünk dokihoz. Kiírt egész hétre, jó segáz. Legalább pihenek. Aha, csak hogy szerdán már 39,4°os lázam volt, az már nem buli. Aludtam még, pénteken visszamentünk a dokihoz. Megszúrtak és pár csepp vérből megállapították, hogy 14, tehát nem baktériumos betegség, se nem tüdő gyulladás, király. Akkor szedjek köptetőt mert az acc nem hat, én viszont az én köhögésem viszont kínai harci hörcsög ugatásaként hat.

Egyre rosszabb, és egyre közeledik a 18.-ai nyelvvizsga, merthogy hoppá, igen, az is lesz.

Hétfőn megint doki. Megint megszúrtak, 41 lett. Ezért kaptam antibiotikumot. Amit szedni kellett, 3 napig, ma lett vége.

Holnap a változatosság kedvéért megint doki... remélem, meggyógyultam. Én úgy érzem. (: Csak a köhögésem nem múlt el, dehát az... zapa szerint mindig is köhögős gyerek voltam. Meg csuklós. Ezt tudjuk. A mai napig csuklós vagyok. Busz.

Santa Claus is comin' to town. [Vasárnap.]

Holnap mikulás. Nem vagyok izgatott, anyamikulás ha jól tudom idén nem vett csokit, de nem is kell, úgyis koplalás következik, meg valami rendszeres tornázásféle kezdődhetne újra, ugyanis vikike eléggé el van hízva, és ez rohadtul nem tetszik neki. Mamamikulás már járt, osztálymikulás meg szerintem tizenegyedikeseknek már nem jár, bár ki tudja. :D Mindegy, nekem csak gyümölcsöt hozzon, délután lehet, hogy úgyis kürtőskalácsozunk Esztivel Erzsébeten. Who knows.

Well, végre, Annus tegnap hazajött, ma találkoztunk is, sétáltunk, kibeszéltük a világoz. Ez különösen jól esett, mivel takarítottunk egész nap, és én olyankor mindig ideges leszek...

Holnap új hét, kiiirály, már hiányzik az iskola... szeretek korán kelni a hidegben. Báár, kaptam egy konvektort, (hogy ne vizesedjen a falam,) úgyhogy talán most kicsit melegebb lesz reggel. Vagy tudomisén.

Teljesen elveszett az időérzékem egyébként. Kérném vissza, ha valaki megtalálja...

Na, ezt meg holnapra, senki ne leskelődjön, különben nem kap mikuajándékot, és szerintem nem kér tejet meg kekszet, ki a fene képes annyit inni és enni egy éjszaka alatt? Különben is, ha rossz voltál, magadra vess, nem fog azért csokit adni virgács helyett, mert kap falatkákat. Különben is, szerintem a virgács mókásabb, mint a kaja, és nem azért, mert rossz voltam, hanem csak úgy. (: :D

And I've told a lot of lies, but I did everything just for you. [Péntek /2]

Eszembe jutott: azt akartam még elmesélni, hogy bár kisebb koromban nem szerettem a nevemet, mostanában kezdek rájönni, hogy de, igenis, hogy imádom. Már egy ideje (tavaly ilyenkor, már olyanrég, eddig azt hittem, hogy csak tavasszal, de írásos bizonyíték van róla, hogy tavaly télen már vicko voltam! (: ) drága magyartanárnőm által el lettem nevezve Vickonak, többen azóta is így becéznek. A napokban rájöttünk, hogy a Vika már majdnem Mika. Meg majdnem... na mindegy. Ma el lettem nevezve NestWikknek, a kakaó után, ami a világ - számomra - egyik legfontosabb és finomabb boldogság (nem, az pont nem) forrása. Nem mellesleg lehetnék még Wictorya Scissorhands, vagy Wictorya Burton Depp, de ezeket a neveket nem veszem fel, mert hűséges vagyok a csokikirályhoz, nameg Burton és Depp már hmmm... szóval hogy nem vagyok olyan zseni, mint ők ketten, ha összekerülnek! (: (Nem, még nem láttam az Alízt, ami állítólag kettejük közös munkásságának első -és reméljük utolsó- hibája.) Szóval Willy Wonka nevét is sikeresen leloptam lévén Viktórának, és (hahó, figyelem!) december 13-án, azaz nem most, hanem utána levő hétfőn lesz 1 éve, hogy msnen először írtam ki névnek, hogy Wikky Wonka. Tudom, hülyén hangzik, de én minden dátumra az msn naplózottak miatt emlékszem (nem, ez így nem igaz, de ilyen apróságokra... :D ), de ez van. :D Sok minden titkot rejt a 'naplózott beszélgetések' mappa. (:

Igen. Szóval csupán csak ennyit akartam volna még hozzáfűzni! (:

Jó éjszakát előre is! (:

We just sex, drugs, rocknroll, alcohol, fuck it all. [Péntek.]

Brendnyú pikcsör wikky wonkáról, és a wonkahajáról, bár egyikből sem látszik valami sok.

Valamint alig várom már a téli szünetet - a problémát csupán csak az jelenti, hogy előtte lesz még egy angol nyelvvizsgám. Őő... de segáz, mert bevonzom, hogy menni fog!!! Szikret.

Megvolt az adventi ünnep is a suliban, csak az a trükk, hogy idén nem utolsó tanítási nap, hanem első decemberi péntek. Namármost ez becsapós, olyan, mintha pár nap múlva karácsony lenne - ami egyébként így van, csak nem olyan korán, mint azt mi most gondoljuk.

Valami igazán fontosról akartam írni, de az az igazság, hogy rohadtul kiment a fejemből, szóval őő...

Holnap Vác, mmmmMátébabázás, aligváromnagyon. Este végre Ancsika is hazajön, vasárnap, vagy legkésőbb hétfőn reggel végre láthatom újra, hiányzik már a kicsinő. De ezenkívül nem várom a vasárnapot, mert takarítani kell. És mikor lesz már új telefonom? Azt várom a legjobban!

hidegvanfelkiáltójel

Előre is jóéjt a népnek! (:

Szirén. A. Szerén(y). A. Hisz (-) tér. Ik(e)a. [Hétfő.]

Nos. Örvendezzünk. Egy: a Kis Jézus 25 nap múlva megszületik. Kettő: a szüleim épségben hazaértek a hóesős Bécsből és Szombathelyről, még vásárfiát is hoztak, kakaóscsigát! Három: vikikének ismét jó a kedve. (: Tegnap elképesztően elromlott, és ma oly módon javult meg, ahogy inkább nem kellett volna, dehát mindenki tudja már lassan rólam, hogy mennyire nem vagyok erős jellem. Én legalábbis biztos vagyok már ebben. Kár, pedig 2 hónapig bírhattam volna. Utána meg már úgyis mindegy... vagy nem. Ki tudja még, hogy mi lesz két hónap múlva. (Január, ha-ha-ha.)

Űűű, anyás, tényleg. 32 nap múlva (ha jól számoltam) szilveszter, meg 2011. Megint egy új számot kell megszokni leírni. De nehéz lesz. Azonban, december 30-án elmondhatok már majd egy újabb valamit magamról. (: REALIZE: ha két hónap múlva is, akkor már egy éve. Na, ez tényleg ŰŰŰ. Fail lenne. Nomiiiindegy.

Tehnapeste köszönöm Zaffancsnak, hogy itt aludt, szórakoztatott, filmet nézetett velem, etetett, meg én őt fincsi kókuszos-kakaós muffinnal, és aztán ma egésznap suliszünetekben odajött, satöbbi. (: ♥

És jééé, de fura ez a billentyűzet, és jééé, ez a monitor nem annyira, de jééé, operát derégen használtam. (:

Jóéjt kíván vidámviki. (:

U.I: R.I.P. Leslie Nielsen. 

Fuck you. And fuck him too. [Szombat.]

Nagyon boldog születésnapot a Kerekes Bandnek, éljenek már 15 éve! ((: Remélem hatalmas partit csaptak az aharmincnyolcon!



Azon kívül meg... kimondtam a viszontnemlátást. Nem ilyen egyértelműen, és nem a szemébe. De valami olyan módon, hogy ha nem érti meg... akkor nem is ismer. "I'm a little bit lost without you, and I'm a bloody big mess inside. This ain't a lovesong, this is goodbye." Fáj. Kurvára fáj. De ez van, már megzakkanok, és már körülöttem is megzakkannak... most várni kéne, de nincsen türelmem. Felemésztődött január óta.
Kárpótol, hogy holnap egyedül leszek itthon. Megyünk moziba Dorkával, brendnyú herripotter hétperegy... hát, kíváncsi vagyok.
De ezen kívül... az egyedülléttel sem megyek semmire. Még esetleg ha valaki (Ancsi) itt aludna, és elszórakoztatna, kicsit oldaná a téli depressziómat... (de LettLitvániában van...) lehet még megkérdezek valakiket, hátha. De abban sem vagyok biztos, hogy van bárkihez is kedvem. Azok közül, akik elérhető közelségben vannak.
→ Ez minden témában igaz.

Mindenkinek üzenek egy kövér Fuck you-t. Fel kéne ezt a blogolást is függeszteni. Semmi értelme. Ki kíváncsi rám, ha még én se magamra?!

I do anything you ask, I wanna hold you bad. [Kedd.]

Ma közzétettem egy új szösszenetet, lehet olvasgatni. Elég rövid, és minél többször olvasom, annál kevésbé tetszik, de nem tudok belejavítani, mert mit javítsak?, meg az elején még tetszett, szóval talán csak meguntam, vagy ilyesmi.
Egyébként a nyelvvizsga időpontja egyrecsak közeledik, én pedig igyekszem gyakorolni: elkezdtem glee-t nézni, hogy a hallás utáni szövegértésem fejlődjön. A probléma csak az, hogy időközben rászoktam. Ma kezdem a második évadot, és alig bírok várni, hogy végre a rocky horror glee részhez érjek. Szóóóval december 18.-án tessék szurkolni a kicsi bloggernek, hogy jól teljesítsen a nyelvvizsgán! (:
Hamarosan Harry Potter 7, azaz holnap már lesz. Én valószínűleg szombaton nézem meg, háát nem tudom, hogy várjam-e, vagy előre féljek, mert szörnyű lesz. Remélem várhatom, és jó lesz, és nem kell csalódni, és nem reped szét a kicsi szívem Weasley veszteségekkor... hiába, a gyengéim, főleg az ikrek. Hiába minden, a vörös haj a menő! (:

PETRI GYÖRGY: HORATIUSI

Én már elviselem menetrend nélkül is, csöndben az életet,
tyúkok és emsék között eszmétlen meghúzódnék.
Kerítést foltoznék, tört cserepet cserélnék
újra, s örülnék, ha a zsenge tök virágzik.

Ambícióm annyi se, mint a síri holtnak,
kit bizgatnak a kukacok és haló
pora fölé nem-romló sírkövet álmodik.
Eleget éltem, s láttam. Kurta időm
a csikkes, összeköpködött váróteremben
eltöltöm a horpadt bőröndön
nyugtatva zúgó fejem, nyitott szemmel.
Újság, dohány, dühítőital nélkül is.

Zsebemben van még görbe cigaretta,
lesz ragacsos likőr elhányt üvegben.
Tüzet is ad egy kóbor. S magamra húzom
rossz álmaim a hatalomról, erőszakról.
Álmomban fényes szőrű rendőrkutya leszek.

Merő értelemmé omolva baj nem érhet.
Csak a megsavanyodott Tejút
üszkösíti fölsebzett szellemtalpam.
Míg az ember a styxi révbe jut.

You make me want you more. [Csütörök.]

Hajajj, micsoda frizuraváltás! (: De a többségnek tetszik... (: Majd egyszer kép is lesz... (:

Igazából most csak emiatt van blog:

De ha már itt vagyok írok is, mert olyan ritkán blogolok. (:

Mostanában beszédválságba kerültem. Tudom, ez tőlem elképzelhetetlen. De mégis, vannak emberek, akiknek nem tudok mit mondani, pedig volt idő, hogy tudtam, de az elmúlt. Vagyis most épp nem olyan idő van.

Szívinfarktus. Pocsolyává olvadás. Szeretem, mikor olyan dolgok történnek, amikről sosem gondoltam volna, hogy lehetséges, és mégis. Szívesen. ♥ Bár erre ezt nem lehet mondani. Csak... inkább én köszönöm, hogy vagy. (:

Ilyenkor mindig meghalok egy kicsit. (:

Jóéjszakát!

Almost famous. [Vasárnap.]

Ma postoltam egy új novelllát, igaz még javításra vár, mert angol, és házifeladat. (:
Farmer.

Egyébként egy hete nem blogoltam, mert nem történt semmi, és nem volt min filozofálnom. Illetve volt, de azt nem publikusan tettem...

Dávid által kékpandavikinek kiáltottam ki magam, és a mellékelt kép, ami bizonyítja, hogy kék pandák igenis léteznek, méghacsak digitálisan is.

A szünet... nem történt semmi. De tényleg semmi. Nem találkoztam senki olyan 'hú'val, de mégcsak hútlannal sem.

Mondjuk a hétfő az nagyon jó volt, Frenk a gödörben Pankával. ♥

Ancsival mikor hazajött másnap találkoztunk, meg DorkaPanka, Margit-sziget, szimpla, lelkizés. Hazafele a villamoson az a srác, a Baross utca, a zenés csapat... de persze nem tudtam meg, hogy kik ők... pedig... (((: Sebaj, Dorka szerint ha egymásnak vagyunk szánva, akkor úgyis találkozunk még!

DorkaAncsi salsabuli szombaton (tegnap), jó volt, vicces részegen látni azokat, akiket látok heti kétszer, és tudom, hogy jelenleg nem tudják kontrollálni a mozgásukat, tetteiket. Leginkább az agyukat.

És arra jöttem rá az elmúlt pár órában... vagyis biztos eddig is tudtam. De most realizáltam úgy igazán. Szóval, hogy az emberek jönnek-mennek körülöttem. Hiába szeretnék valakit örökké magam mellé... előbb utóbb úgyis megszakad a kapcsolat, meg fog unni, ha tetszik ha nem. És lesz valaki fontosabb neki. Én meg szenvedek egy kicsit, aztán továbblépek. Vagy sokat. De úgyis túl leszek rajta egyszer. Persze ez fordítva is elsülhet, én unom meg. Nem is unalom az. Csak... "kevesebb szeretet iránta", esetleg semennyi, mert az összes elmúlt. Lejárt a szavatossága... höh - ez azért elég betegesen hangzik... tudom, a szeretet nem romlandó... (:
És ha mégis?

Végülis az egynyári sztárokra is ráunnak.
Még szerencse, hogy Ő♥ nem az♥.

Mai kedvenc outfit, lookbookos kedvencem, Yannick.

Unknown movie. [Vasárnap.]

Kétszázadik blogbejegyzés!

Hm. Szerdán, vagy mikor bekapcsoltam a tévét, és az ollókezű Edward ment a hábéón. Nem az elejétől láttam, és elkezdett érdekelni, így hát megkérdeztem kinek van meg dvd-n, de nem sikerült megszerezni. Ma reggel (khm, "régi" időszámítás szerint 12-kor) felkeltem, belelapoztam a tévéújságba, és megállapítottam, hogy dejó, ma 15:00-tól akkor meglesem az elejétől. És... nem tudom mire vélni azt a filmet. Szenzációs, nagyon tetszik, Johnny Depp ha lehet még szexibb Edwardnak mint Williamnak (Wyctoria Scissorhands), és tetszik a történet, a jelenetek, a képek, minden. És a bentieknek is tetszik, és érzik, hogy valami fontos van a filmben. Csak nem tudják, hogy mi az. Ez által én sem. És nem tudom értelmezni. És bassza meg, 20 éve miért csináltak egy ilyen filmet??

A megnézendő filmjeim listájára felkerült a Billy's Hollywood screen kiss, nincs magyar címe, szóval i ♥ online filmnézés... jah, ezt a listát most csináltam, és ez az első film rajta. Majd írok egy végtelenhosszú listát. (:

Jóéjt, it's 23:23, kívánjatok valamit. (:

Az van, hogy 17 lettem, és ------- semmi sem változott... (: [Csütörtök.]

Hivatalosan is 17 éves lettem. Köszönöm mindenkinek, aki felköszöntött, mert volt olyan egy pár. (:

Suliba csaklazán egy nagy ajándékzacsiba a piát, köszönömcsajok, Ancsikát hiányoltuk, de gondolatban... (:

És Mmmmmmlöbtől meg Zaffkótól csoki. (: Aztán Lóci.

Persze olyan is van, mint ahogy tavaly is volt, akit most legszívesebben megköveznék, és üvöltenék vele, hogy a végére már elfogyjon a hangom. Nem nehéz kitalálni ki az. És mit tett. Illetve, hogy mit nem...

Hamarosan szünet. Igazából semmi izgalmasat nem tervezek, de mégis várom már.

Várom a szombatot. Hogy már végre ott tartsunk. Fölösleges győzködések, számítok rájuk, de nem hiszem, hogy lesznek.

Várom a szerdát, mert Ancsi hazajön.

Várom a hétvégét, mert majd megyek Vácra meg Gödre, vagyis szeretnék.

És várom az egyéb betervezett programokat. Illetve egy van belőlük. Talán kettő. Plusz angol. Plusz tánc...

Most elképesztően Lostprophets hangulat van, last train home, és 4 am forever. Yesterday I lost my closest firend. Never fall in love again. Now I want time to end. But there is still tomorrow, forget the sorrow, and I can be on the last train home. De majd segítenek, mert már most segítettek... (: ♥

I need time, I said I need You. [Vasárnap.]

Travie McCoy szerelmes lettem pénteken, és azóta ez szól, kifejezetten örülök neki, hogy számomra a dalszövegek, elsusogott sorok jelentenek olyan dolgokat, amiket, és amit másnak nem.

need time, és need you nálam már annyiszor volt. valahogy sosem az lesz a vége. Mármint az, mint amit szeretnék. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha csak kívánnék, és megtörténne. Mondjuk akkor igazságosan úgy lenne, hogy mindenki csak kíván, és úgy lesz. És akkor hatalmas káosz, anarchia lenne. Az pedig nagyon nem lenne jó. Mondjuk akkor azt kívánnám, hogy mindenki, aki olyat kíván, ami nekem nem fekszik, annak ne teljesüljön a kívánsága.

Nem is gondoltam volna, hogy ilyen önző vagyok... és pedig de. Hm, nocsak, egy újabb pont, hogy jobban ismerjem magam. (: ÖnzőViktória a felszínre tör. Mi lesz még itt.

Come on let’s get drunk, toast it up, we don’t give a fck. [Péntek.]

Kérem szépen, én már most unom a telet, akkor mivan??

Megtudtam, hogy jövő csütörtökön vagy pénteken új frizurát kapok, ha ilyet lehet mondani. Mindegy. Őőőő... pont olyat.

Holnap állatkertezés, remélem jó idő lesz, és kint lesznek az állatok, mutatnak nekünk vicces arcokat, funnyanimalfaces, a zsiráfokat és a tevéket várom a legjobban. (: Óóó, hogy miért nincsen egy gigaprofi fényképezőm... ): vagy legalább egy kicsit profibb.

Amúgy is lookbook fan/függő lettem, de nem postolok, csak hype-olok. Annyira jól tud öltözni néhány emberke. Aktuális kedvenc: Bobby, Torontóból. És szereti Mikát. És jahaaajj. Mondjuk asszem nyílt titok, hogy kinek az outfitjeit szeretem a legjobban, nem csak képeken, de élőben is. (: Hihhhetetlen, hogy a magyar emberek legtöbbje mennyire nem tud öltözködni... vagyis ez így nem pontos, mert nem a magyar emberek, hanem a Mo-n élők... bár mostanában mindig nézelődök az utcán, azért látni egykét csinos fiútlányt. (:

In the beginning there was nothing. And in the end there will be nothing. [Szerda.]

Tesztelni a gravitációt.

Leugrani.

Zuhanni.

Meghalni.

Szuperhőssé válni.

I still got so many unsaid things that I wanna say. [Hétfő.]

Nem ér, hogy valaki más kezében van az én döntési jogom. Elkobozta, és nem adja vissza. Pedig nekem kéne döntenem. Helyesbítek. Tudnom kéne dönteni. És azt a döntést meg is kéne tudnom indokolni, és tartani. Biztosra kéne mennem. De ha bizonytalan vagyok, mégis ott bujkál a 'szeretném' és a 'talán', akkor nem várhatok. Próbálkozni kell, kockáztatni. Csak ne lenne olyan rizikós. Ne fájna másoknak. Fájni? Jó, biztosan túlélné... de sajnálnám. Nem fér el a kettő egymás mellett. Keskeny a polc.

Csak sorakoznak, mint a könyvek. Csakhogy azoknak egyszer végeszakad, bár mivel nem olvasok elég lassan. De ennek már időtlen idők óta nem látom a végét. Ha úgy vesszük... 3 és fél éve. 24 + 8... Ennyi ideig egy könyv sem tart. Legalábbis olvasni...

Ha már itt tartunk... Ma este olvasni terveztem. Aztán inkább novellát írni támadt kedvem. Most meg már 3/4 11 van, és egyik se történt. Csak ez a... blog. Meg aludni is korán akartam menni. De egy mibenmosoly elűzte az álmot a a szememről. Vagy ből. Mindkétféleképpen értelmetlen. Mint a Hyppolit.

Egy kicsit most elkeseredtem. Pedig jó napom volt, még a rossz idő sem tört le. De most félek. Egy kicsit Vuknak érzem magam. Tudjátok, az "Éhes vagyok, fáradt vagyok, segítsetek a kis Vuknak" módon. De rám csak a segélykérés mondható. Meg az éhség, de azt már megszoktam.

Mindegy. A terv készen van, hogy véget vethessek az egésznek. Bár talán a szívem fog beleszakadni. De néha dolgokat meg kell tenni. Márcsak azért is, mert aki nem mer, az nem is nyer. És ez tényleg így van. Furán hangzik. Nem is, igazából csak közhelyes. De igaz. Túlságosan is. De kevesebb mint 14 napon belül kiderül minden. Talán már egy héten belül is. Vagy ha mégsem, hát akkor... gyáva maradok, és talán egy egész életen át megtartom magamnak az édes kis titkot, ami igazából se nem édes, se nem titok, csak elárulni nehéz, mármint úgy tényleg, annak, akinek aztán a legtöbb köze van hozzá. Mert rajta kívül mindenki tudja.

Mindenki.

Depresszív-blog.

To feel forgiveness, you gotta forgive. [Vasárnap.]

Sweetheart.
Most, hogy Ms. Wonka megszűnt gyönyörködni Mr. Wonkában, elmesélné, hogy mi sokminden történt vele az elmúlt pár napban.

Péntek - Göd, ottalvósdi, nyugi, Karate Kid nézés (omg, Jaden Smith Will Smith fia, áh, megzabálom... (((: ). Szombaton napközben Vác, Nati, Mátébaba, na ő a másik, akit még megzabálok. Még 10 hónapos sincs, és már mászkál, ha fogják a kezét, tündéri. (:

Ma pedig elmentünk shoppingolni Mommal a premier áutletbe, Levi's gatya♥, gin tonic gatya, devergo pulcsi, plusz a fennmaradáshoz szükséges dolgok, úgymint fehérnemű, kaja a belfritben;

és vajh hanyadszorra láttam ma a csárli és a csokigyárat? Éljenek a Wonkák. De tényleg. Éljen már. Ne JD legyen. Hanem WW. Úgy, ahogy Tim B. filmjében kinéz. És az enyém legyen. Külön bejáratú William. Öh... khm. Külön bejárat. Mindenki értse, ahogyan szeretné.

Joéjkszakát. (:

Well there's three version of this story, mine, and yours and then the truth. [Szerda.]

Este fél tíz van, menni kéne aludni, de a fenének sincs kedve ilyen korán, még ha fáradt is vagyok. Meg hát sok minden kimaradt a mai napból. Jó, nem olyan sok. De az a kevés éppen elég ahhoz, hogy ne akarjak nélkülük aludni menni. Plusz még fürdeni is kell, meg vonatot nézni péntekre meg szombatra. Péntek: Pest-Göd. Szombat busszal Göd-Vác, ott babázok egy darabig, aztán vonat újra: Vác-Pest. Hejj, derégis jártam arra.

Natúr joghurt + házi lekvár = finesz. Le kell cserélni a kakaót, mert ahhoz rengeteg cukrot eszek, ami hizlal. És vikike (újra) nekiáll lefogyni. Úgysem fog menni, de azért egy próbát megér. Egy éve se mentem vele semmire... úgy tervezem jövőhéttől megint dobozos (=főtt) kaját viszek a suliba, meg minden egyéb, ami tavaly is megvolt. Már csak Ancsikát kéne rávenni, hogy menjünk úszni. (Vagy futni. De futni úgysem fogok, tehát ennek most semmi értelme.)

És persze megint megérte várni. Mindig is tudtam, hogy várni megéri! (((: [Rejtett üzenet.]

Elég melegre siekrült videó, de imádom a számot. (:

I wanna fly high, dancing with Sun and kissing with raindrops. [Hétfő.]

Nos. Sok izgalmas dolog történt szerda óta, úgyhogy van mit mesélni! (:

Csütörtökön reggel a Keletiben találkoztunk, és elmentünk osztálykirándulni (-3 lány), persze eltévedtünk, meg pele volt a fiúk szobájában, meg nem ettünk a gulyásból, meg leszakadt a hátam a táskától (hála Ancsinak mégsem, mert táskát cseréltünk, aztán Dorka is).

Aztán jött az este, befűtés a víz- és áramtalan házikóban, fiúszoba (mimás, vikike mindig ott van), masszírok, meg háromig joooabuli, aztán kidőltünk, de nem aludtunk jól. Én mindig mindenkit felébresztettem a köhögésemmel, amúgymeg az ágyak is kényelmetlenek voltak (így történt, hogy a földön aludtam Levivel egy matracon. Nem mintha az kényelmesebb lett volna)... aztán hajnalban jött a hideg. Hűű, de nagyon rossz volt annyira fázni, hogy már fázzak, meg kimenni egyedül pisilni a sötétbe, féltem, hogy jön valami állat. Aztán nem jött. Persze hogy nem, ő jobban fél tőlem, mint én tőle. De ez akkor nem jutott eszembe.

Másnap meg máris haza, nem sok értelme volt az egésznek, de attól még nagyon jó volt. Szeretem az osztályomat, és ez jó érzés. (: Kifejezetten jó.

Vasárnap sütöttünk hatlapost. Nem olyan lett, mint amit cukrászdában lehet kapni, de finom volt. Csomó töltelék megmaradt, abból meg puding lett. Nagyon régen ettem pudingot. Kicsit mobiltelefon #minekvan fílingje volt azért a dolognak, de segond. (Twitterfüggőség-e a kettőskereszttéma?)

VASÁRNAP PEDIIIIIG... paplanernyőzés, vagy minyavalya, szintén osztállyal, Aszódtól nem messze, vikike persze félt előre, de aztán nagyon jó volt, mondjuk a végén a csörlőkocsiderbinél volt egy kis meghalunkfíling... de belefért, kellett az élmény. Köszöntem Michaelnek, hamár olyan közel jártam a végtelen kék éghez. (: És közben a nyakamban susogó Gagarinéneket hallgattam, Tankcsapda, egy utolsó slukk és vége, vagy minyavalya az a szám. Gagesz feldolgozásban jobban tetszett. (Y)

Üdvözlöm (üdvözölném, ha tudná, hogy ezt teszem) köreinkben újdonsült német osztálytársunkat, remélem jóarc, és akkor sokáig maradhat! (: Bár raszta, és szőke (nem olyan tejföl, de azért nem rossz), szóval már eleve rosszarcság kizárva. (:

És végre van angol újra, meg Esztizés, szóval most minden jó, minden működik. (: Na jó, nem minden, de az már gigamagánügy, nem blogkompatibilis.

Private lives. [Szerda.]

"Utálom, hogy nincsen blogod. Nem tudom, mit gondolsz."

Ez, vagy valami hasonló mondat volt a mai House-ban (Magánéletek). Kifejezetten megtetszett és egyetértek vele, ezért gondoltam publikálom, ha már úgyis olyan ritkán írok, meg most el is megyek, és majd csak pénteken jövök haza.

Csak ennyi. Jó éjt! (:

Jössz és ágynak döntesz, a nevem nem is kérded. [Vasárnap.]

Azért nem történt blogbejegyzés csütörtök óta, habár hétvége volt, mert pénteken lebetegedtem. Már egész jól vagyok, csak köhögök még, meg rekedt vagyok, de holnap már suli... (:

Sok mindenről lemaradtam így (mármint a betegség miatt), de ez van...

Egyébként nem tudom mitől lettem beteg. Illetve zapáék szerint attól, hogy kimerültem, mert nem alszom és eszem eleget. No nem mintha anorexiás lennék... sem az alakomat tekintve, sem az étvágyamat. Na, de most ebbe ne menjünk bele.

Nem tudom abbahagyni az it don't move videojának nézését, mert az, hogy két szerelmem (MJ és Mika a kick-ass maszk miatt) egy videóban szerepel, aminek mellesleg egyikhez sincs semmi köze, túl vicces (ha ez most twitter lenne, írhatnám, hogy #polihumor).

No, most ennyi, csak akartam jelezni, hogy még élek. Bár ezt a blog nélkül is tudjátok, de mindegy.

Joccakát.

Közvetítés egy unalmas infóóráról. [Csütörtöknap.]

Jelenleg az infó órámon csücsülök, semmi kedvem a feladatot csinálni (hivatalosan már nem is kell, most netezőtime van), de már netezni sincs kedvem, ilyenkor (13:23) sehol senki, én is inkább már mennék haza, de még lesz egy tesink. Boldogítana, ha hallgathatnám a lentebb található videó zenéjét, és nézhetném, és nevethetnék rajta újra, mint tegnap este, de nem lehet, mert valamiért nem úgy szól a hang, ahogy szeretném... életkedv jelenleg 0, itt alszanak mellettem, a fiúk meg pókereznek, még társaság sincs, ráadásul a gépen valami nem jó, így nem lehet játszani SEM... mi ez? (Erre szokta zapa azt mondani, hogy akkor nem kell iskolába járni... csak akkor meg hülye maradok. Nem mintha egyébként nem lennék az, de akkor is...)
Oké, ez egy kicsit depressziós bejegyzés, és depressziós hangulat.

Zene.

Can't get off my mind. [Szerda/II.]

Kedvem van újra blogolni, így hát fogok is! (: Csak ezúttal egy "normális" bejegyzést írok.
Szóval, zapával ma megbeszéltük (azaz én beszéltem, ő meg... polihumor ismét elkapott...), hogy kár, hogy az év nem a következő képen tevődik össze évszakokból: 5 hónap nyár (+ szünet), 4-4,5 hónap tavasz, 2-1,5 hónap ősz és csupán 1 hónap tél (de az olyan igazi hóesős fajtából).
Ma ismét azzal szórakoztam, hogy az örökbe fogadható állatokat néztem a neten a Főv. Állat-és Növénykert honlapján, és megtaláltam Saidot, a bébizsiráfot, akit (szerintem) még a gimivel láttunk tavasszal, mikor zsiráfok voltam, és amit épp valamelyik nap emlegettünk fel az osztályban. (:
Igazándiból még mindig Ayo technology hangulatom van by Milow, de, csak hogy most se maradjon ki zene, egy újabb (nem)hangulatzenét osztok meg, hogy örüljetek, mert állítólag jók a számok, amiket felteszek. (:
Éssss, megemlítenék valakit, akit szerintem eddig még nem említettem, ami hiba volt, mert nagyon szeretem. (: És tökjó, hogy van kit felkeresni (vagy kire várni, hogy felkeressen) szünetekben, és beszélgetni, és tanácsot kérni, meg nevetni vele, meg minden. (: Szóval Zafi. (: ♥ [Igazából sosem hívlak így, mert Te nekem Zsófi (max. Zsofci) vagy, valahogy azt szoktam meg, és úgy szeretlek hívni. (: ♥]

Azahang. ♥

Fájdalmacskák. [Szerda.]

Íme egy versfordítás (tőlem, persze), jó szörnyű lett, dehát én sosem tudtam verseket írni... az eredetitől eléggé eltér, ráadásul az német, és hivatalos fordítást nem ismerek. Nem is mondanám meg, hogy miből dolgoztam (már csak azért sem, mert most nincs itt a papír és nem tudom fejből, hogy mi a vers címe), aki akarja kitalálja (őő... megkérdezi?), aki akarja, az meg megelégszik azzal, hogy nem tudok verset írni, de ettől még nem fog utálni. Fordításomnak a bejegyzésével azonos fájdalmacskák címet adtam múlt csütörtökön, mivel éppen vicces kedvem volt. Aztán nem akartam változtatni, valamiért jól esik ezt az egészet úgy kezelni, mint valami apró, nem létező dolog. A vershez tartozó (és a jelenlegi [valószínűleg a fordításom okozta]) hangulatzenémet legalul találjátok!

Íme:

1) Mi ez a kínzó fájdalom,

mikor oly mélyen álmodom?

Csöndes körülöttem minden,

a tér egy ásításnyit sem zizzen.

Lehetne ez valami sötét és magas...

de kegyetlen fehér mi tapaszt

csendet ajkamra;

mintha ébren álmodnék.

2) Zavartak az éjjel hangjai,

zavart most bennem is minden.

Valaki hallgat, érzem.

Fájdalmaink egymásra leltek.

Harangoznak most, s mintha

erdő is zúgna, fejemben

tér és idő kavarodik:

valami nincsen rendben.

A szívem szinte kitör helyéről,

homlokon csókolt a halál;

saját múltam sem fájhat jobban.

Leggyengébb pontomon talált.

3) Kedvenc dalaim hallom

az éjben, szívemmel együtt

dobog a ritmus, ring

a Világ: tengeribetegség az Élet.

Nem szél ez a ritmus:

a házon belül szól,

együtt ülünk odabenn,

rettegünk e hajótól.

A kijáró csendben várjuk,

s kopogtat a halál,

tudtuk jól, hogy jön,

bár sosem hívtuk.

Kinek jobb? az embernek,

vagy a halálnak tán?

Mindkettőnek egyformán fáj, lám,

hisz végük egybeforrt.

Anything can happen... now. [Kedd.]

Hűha, ma nagyon izgalmas dolog történt velem. Majdnem meghaltam, ha úgy vesszük. Igazából nem szerencsére, meg ez nem is vicces, de azért mégiscsak a metró gyulladt ki, amin utaztam. Ez persze Murphy törvény, mert kivételesen időben indultam, nem sokkal előtte, és pont odaértem volna, nem úgy, mint ahogy az szokásom... aztán mindig várnom kell.

Aztán úgy döntöttem, hogy nem is olyan hosszú, meg nehezen felfogható film az eredet, csak a társaságot kell tudni megválasztani. (:

Mostmár igazán megjegyzem, hogy a Kökitől 10 perc alatt ott tudok lenni (szééép magyar mondat) a káemóban táncon, mondjuk nem sokkal rövidebb, mint villamossal, de mindegy.

És olyan okos is csak én lehetek, hogy elhagyom a pénzemet. Remélem, hogy megtalálom... bár miért találnám, de azért még próbálom keresni, örülnék neki, ha meglenne. (:

És nézzétek, mit találtam, ezt a zenét még nagyon régen szerettem, és most eszembe jutott, és örülök neki, bár már tökre nem hallgatok ilyeneket... (:

Feed the fire! Break your vision! Throw your fists up! Come on with me! [Vasárnap.]

Ma voltam a Ludwigban a családi ingyenes hétvége keretén belül Mom-mal. Kepes György képei közül egy ehhez hasonló tetszett a legjobban, de arról nem találtam képet a neten, a címe spirál üveg rudakkal.

Meg voltunk a témobilnál, nem láttunk semmi érdekeset, de ott kint a meki és a nyújorker között (a vesztendben) a telórészlegen SE x10 mini pro 80k, köszinem.

Nos. Akkor most megmagyarázom, hogy ezt a rövid időt, amíg mindennap írtam blogot, miért követett egy pár nap, amikor egyáltalán nem.

Az egész ott romlott el, hogy már mindenki elmond(ott) mindent mindenkinek, és olyan, hogy titok (nem is, inkább magánügy, ami csak 2 emberre tartozik) már nem nagyon létezett, és ebből mindenkinek elege lett. Ahogy * mondta, az lett volna még a hab a tortán, ha ezt mind meg is írtam volna a blogomba. Ezért hát nem is tettem.

És most, hogy ez a dolog kicsit lecsengett, gondoltam újra írok, mert már nem csak az jár a fejemben, hogy miért kell mindenkinek mindenről tudnia?

Bár ki tudja, lehet, hogy az igazi kavarás még csak ezek után kezdődik majd el. Reméljük persze a legjobbakat (szóval azt, hogy nem), de nem lepődnék meg, ha mindenkinek most támadna kedve elrontani a dolgokat. A mindenki alatt persze nem mindenkit értek...

Jut eszembe, tud valaki valamit a Lenovo ideapadról? :D Mert ma a témobilnál megállapítottam, hogy de aranyos, ellenben nem hiszem, hogy 2 használatnál többet bír, legalábbis az árából és a méretéből ítélve...

Hangulatzene:

Ezt a videót a tévében nem láttam, csak pár perccel később jutubon, 7:20-tól a srácon nagyon sokat nevettem. (: Egyébként ő a legszimpatikusabb. És tudjátok miért? Mert teljesen igaza van. El innen, ha meg valami nem jön össze, akkor mindenki bekaphatja. (:

[A videóról egyébként megvan a véleményem, amit még nem sikerülne megfogalmaznom, de amúgy jó, meg tetszik, kár hogy az egésznek az a lényege, hogy a didzsusz a király, vegyé' azt...]

There's a place downtown, where the freaks are come around. [Kedd.]

A mai egy igen mókás nap volt. (: Élveztem, legalábbis részeit. (: (Bár most leginkább világnak mennék.)

Na, elmesélem a vicces részeit, bár így utólag elmesélve nem biztos, hogy másoknak is olyan vicces, mint nekem akkor, ott.

Rebekával szünetben lent sütkéreztünk az udvaron, ha már olyan jó idő volt. (: Egyszer csak meghallottunk valami külföldi beszédet, én azt értettem, hogy "You lost your t-shirt", Rebeka meg valami "Tisch"-t értett. Ezért hát megkérdezte:

- Minek van itt egy német nő?

Mire Viktória válasza: - Nem tudom, de angolul beszélt.

Ezen nevettünk vagy fél órán át, majd lejött a kisgyerkőc, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva késztetést érez, hogy minden alkalommal, mikor elmegy mellettem köszönjön. Ez most sem volt másképp, megveregette a hátam, és rám kiabált: - Csá nigger! - Hogy miért tettem, nem tudom, de visszaköszöntem, erre Rebeka megkérdezte, hogy ki ő (mármint tőle, nem tőlem), mire kisember azt válaszolta, hogy nem tudja. "Az jó, mert én sem." Válaszolt R., és ismét nevettünk egy csomót.

Majd mikor mentem a metrón, és éreztem, hogy valaki szuggerál a másik metrókocsiból, és tudtam is, hogy kicsoda, egy nagyon unszimpatikus... khm, "úriember", és már éppen készültem rá csúnyán nézni klinikáknál, mikor megláttam Lócit és *-t ott nem messze a szuggerálóstól, a másik vagonban. Egyből felpattantam, és vártam, hogy végre megálljunk a Ferenc körútnál, hogy átszállhassak hozzájuk, és mikor megálltunk már szaladtam is. (: Annyira megörültem nekik, és olyan boldog lettem tőlük, meg az egy-két elsütött polihumortól, hogy bearanyozta az egész napomat. (:

Aztán tapasztaltam némi monster deszkaversenyt, vagy mit a Deák téren, majd egy játszóteret a westendes jégkori pálya helyén...

Aztán haza, aztán tánc, táncon élménybeszámoló Rebekának, bár nem igazán volt semmi érdekes, inkább csak a metrós dolgot meséltem el, nagyon nevetve, és vigyorogva és felpörögve.

És végre utolértem magam sms-írásban, végre írhatok majd újra. (Sms írási szabályom, hogy annyi sms max. 1 hónapban, ahány nap van. Végre 21.-e lett, mert most annyi sms-nél tartok. Ügyes vagyok? Kösz.)
Reply-blog:
Nem csak holnap, de ma is! (: Mint már fentebb említettem. Azért vicces volt. (: ♥

Most jó éjszakát, nem tudom, ma milyen hangulatom van, ezért beteszek egy ilyen zenét, nem hangulatként, csak szeretemszámként:

U.I.: Megvan a hangulatzeném:

This dirty heart still longs to beat. [Hétfő.]

Egyszerűen annyira nagyon imádom ezt a számot, hogy nem lehetséges kifejezni azt szavakkal. Hűűűű, ez jó bonyolult így... mindegy, a lényeg, hogy nagyon sokszor megírtam már, hogy a Lostprophets megénekelt minden igazságot, és ezzel továbbra is így vagyok. És örülök, hogy másokkal is megtudom szerettetni ezt a zenét, mert egyszerűen nincs olyan, hogy ezt valaki ne szeresse. (: Illetve sajnos van, de bár ne lenne, mert Ian Watkins egy nagyszerű énekes, sajnos nem sikerült megtudnom ki a szövegírójuk, de az is egy isten lehet, bár gondolom némineműleg Mr. Watkinsnak is van köze a szövegekhez. (:

Ezentúl lesz egy olyan, hogy reply-blog, amit nem sokan fognak érteni, de az nekem nem jelent gondot, mert a lényeg, hogy az értse, akinek szól, és ő fogja. (:

Szóval: mai reply-blog.

Csak mi legyen az a zene? (: Én már úgy szeretném tudni, mert akkor már lenne... érted. (: És énekelgethetnénk azt. (:

Ennyi volt mára, már rég lámpaoltás volt, csak blogolni akartam még, bár mostanában nem is írok semmi értelmeset. Kéne már valami normális post... Joéjt! (:

All I know is gone. [Vasárnap.]

Mr. Watkins drives me wild.

Tegnap fel véltem fedezni életemben egy aprócska Gyűrűk Urát, by Tolkien. És egy kicsit By Me. Mert csak a szereplőket találtam meg, és nem is különösebben értelmes módon, mert Én lennék az, aki viseli A Gyűrűt, de én egy ent vagyok (nem Szilszakáll. Eredetileg Trufa vagy Pippin szerettem volna lenni, de nem illet rám a szerepük...), nem pedig Frodó, és van egy hobbit, Gandalf és Szarumán, egy Aragorn. És Szauron, meg a birodalma, tulajdonképpen a szeretet.

Tudjátok mennyivel egyszerűbb lenne az életem, ha mondjuk egy Kóborló és a varázsló lenne? (Nem mintha az olyan egyszerű történet lenne, nem azért mondom... csak hát... na, majd gondolkodom rajta, hogy abba be tudom-e illeszteni.)

Most hallgatom (először) Eminem - Recovery-ét, kíváncsi vagyok milyen az album, Rihanna-s számot már egész megszerettem, bár az a csaj akkoris a 'pf' kategóriába tartozik nálam. I'm not afraid egyértelműen gigaloved szám, Pink-es számot is hallottam már, de nem emlékszem rá. Majd megírom, hogy mi a véleményem, ha végig hallgattam az albumot. (: (Most nézem, feat Lil' Wayne zene is van itt. Hmm, érdekesen hangzik.)

Utóirat: Boldog első születésnapot Isharemysecrets. ♥ (: Mert ma vagy egy éves, már iiiiilyen öreg.
Statisztika: 184 bejegyzés. Oldalmegjelenítések száma összesen: 1941. Legforgalmasabb időszak: 2010 augusztus. Legtöbbet olvasott bejegyzés: Az utolsó léghajlító. Többnyire ff-al, Mo-ról, Windows-al. Röviden ennyi. (:

Vicces bejegyzés; kérésre, meg tiltásra. [Szombat.]

Két sor sör.

Csaknekedcsakmost.

Hogy első lehess, maradj, és akarj maradni.

A többi khm... "rajongóm" (olyan egoistán hangzik ezt mondani... :D) pedig ne legyen féltékeny, meg semmi ilyesmi. (: Mert őket is szeretem. (:

De most nem történt semmi, illetve az lett nekem mondva, hogy nem szabad megírni, TEHÁT cenzúráznom kell. Illetve kéne, de úgy bele sem kezdek. Jó lesz így? ((:

Mindneki boldog lesz, mert van is bejegyzés, meg nincs is, satöbbi.

Fishljen dolgokat. Ez a polis humor lassacskán kikészít. :D

Hű, ha Lóci lennék, erre azt mondanám, hogy DE ROSSZ VICC! Ezt a számot ide betenni. :DDDDDD Áh, de nagyon nevettem magamon. (: Pedig nem is. Háhh. De rossz. :D Óóó... most önkifejezésképtelen(?) állapotba kerültem ettől. :DDDDDDDD

(Oké, most nem tudom eldönteni, hogy ez geciség-e, vagy sem, de nem annak szánom, sőt, és ha nem igyekeznék rátérni arra az útra, hogy semmit nem bánok meg, akkor most úgy lenne. Ez követhető még? :D)

ÁHH. :D

I hate days like this. When it rains. [Péntek.]

Még délután írtam egy blogbejegyzést. Aztán elment a net, nem mentődött, én bezártam, és elveszett. Amúgy is ideges voltam, az még jobban felidegesített. Hogy miért voltam ideges? Ó, hát az hosszú. A suliban félhulla voltam, a tanár tovább tartotta 15 perccel az utolsó óránkat (idei első ének, bemutatkozósdi volt), itthon muffint sütöttem, de mivel a tésztát már tegnap megcsináltam, hogy ma gyorsabban kész legyek vele, így szétfolyt sütés közben, túlkelt vagy mi (bár sütőporos szóval nem értem), aztán eső miatt elmaradt a kerekes koncert, eső miatt Ancsi szülei otthon maradtak így nem aludtam ott, ideges voltam amiatt is, hogy mi lesz, ha Dávidnak nem tetszik amit kap, vagy ilyesmi.

Aztán elmentem, szellemmetrón utaztam: nem nyíltak ki az ajtók, majdnem felborult, aztán lekapcsolódtak a lámpák... izgalmas volt. Aztán Dávid odáig volt a sáltól, most mondta, hogy a muffin is finom, és, a legfontosabb:

Lett egy szőke hajtincsem, póthaj, bár azt mondta Dávid, nem fog sokáig bentmaradni, de nem baj, azért én szeretem, és el is neveztem, illetve Dávid elnevezte, úgy hívják, Szamanta.

(Képet majd később.)

Szóval így a végére: ma délután eléggé ilyen volt a hangulatom:

Van egy rajongója a blogomnak! (: Mármint... azt mondta, hogy Ő már függő... (: Ezért megérdemli az Isharemysecrets.blogspot.com Elsőszámú rajongói címet! (: Tessék Lóci, ezennel hivatalosan is neked ajándékozom! (: Köszönöm, hogy a blogom elsőszámú hivatalos rajongója vagy, meg minden. :D

I cry, when angels deserve to die. [Csütörtök.]

Legelsőként: Nagyon boldog szülinapot holnapra Dávidnak! (: ♥

Aztán a többi...

Mint azt már tegnap is említettem, olyan nincs, hogy valaki sosem esik pofára. Pontosabban "*nincs olyan, hogy valaki egyszer ne essen pofára."

Talán csak nem veszi észre, de valójában mégis.

Egy olyan pillanatban, mikor azt hiszi, hogy élete jóra fordul, rátalál a szerelem, az olyan Emberek, akiknek mindent elmondhat, rózsaszín felhő, bili, meg minden ami kell. Aztán egyszer csak túl sok lesz a jóból. Mi az, hogy túl sok? Annál is több.

Néha Az Ember úgy gondolja, hogy nem érdemli meg. Tartja magát ehhez a gondolathoz, és nem is igazán törődik ennek a következményeivel - kivetüléseivel (van-e ilyen kifejezés, és értelmes-e ebben a mondatban??). Aztán valami megváltozik. Nem benne, Ő továbbra is annak az egy gondolatmagnak a tudatában él, és úgy gondolja, hogy továbbra is teljesen jól gondolja. Csak valahogy a külső dolgok kezdenek megváltozni, Az Emberek, meg az Ő(k) gondolataik. És csak kapkodja a fejét Az Ember, nem tudja, hogy mit gondoljon - és mit tegyen?. Nem dönthet helyette Más, pedig néha jó lenne, nem tehet Más helyette semmit, pedig szívesen hárítaná a feladatokat, és tenne úgy, mintha továbbra is a kis nyomorult életét élné, (mert tulajdonképpen azt teszi,) minden a régi lenne, és nem lennének Azok, akik megváltoztatják.

Az Ember (vagy valami hasonló) lennék én; Ők, Más(ok), Azok és Az Emberek pedig mindenki más, azok az emberek. Szóval akiket életem során megismertem, és (köz)be(le)szólnak a sorsom(nak)ba.

A Chop Suey! a bejegyzés hangulata. És az én új hangulatom:

Where the Sun don't shine you'll find me, find me doin' fine. Where the Sun don't shine... [Szerda.]

Imádom, hogy nálam mindig fordítva van, mint a többi embernél. Tipikus példája a "viki nem szeret a tömegbe olvadni" féle életfelfogásomnak - csak ez nem szándékos. Nálam valahogy úgy van, hogy ha elmondom vagy elmúlik azonnal, vagy megerősödik nagyon; és hosszú időre.

Elmondani, vagy sem, ha igen, akkor elfogadni a nemleges választ, túltenni magunkat rajta, satöbbi satöbbi. Ezek mind olyan dolgok, amiket az ember előbb-utóbb megtapasztal, olyan nincs, hogy nem... néha gondolkodom milyen lenne érzelmek nélkül. Vagy csak úgy, ha mondjuk szeretnék, de nem lennék soha szerelmes senkibe. Mármint úgy tényleg, nem csak az a tiniszerelem, hogy jajtetszeljárjunk, mert én nem vagyok az a fajta. Hál' Istennek, mert az olyanoktól rosszul tudok lenni.

Már nem emlékszem mit akartam ebből kihozni, de nézzétek mit találtam ma, egy olyan Lostprophets számot, amit még sosem hallottam, ebből van a címidézet is:

Most jóéjt. Holnap már tényleg csütörtök lesz, és nem csak csütörtökérzésem nekem...

The girl, who knew too much. [Kedd.]

Ma egy valóban izgalmas napra virradtunk: A SCT tánciskola új kezdő salsa tanfolyamot indít, kíváncsi vagyok vajon fiatalabb vagy idősebb generáció jön-e? Rebekát sok szeretettel köszöntjük immár hivatalosan is STC-sként, meg csütörtöktől zapát(?)... remélem sok jófej emberke lesz. (:

Höhö, asszem végre visszatért a tipikus régi viccesviki, aki folyton csak nevet és nevet és nevet, és egy nap alatt többször majdnem megfullad. Vagy a társaságomat cserélem lefele jó irányba, vagy csak én jöttem rá (ismét), hogy az élet szép... (: Legalábbis bizonyos részei. Szép, ha az ember lánya 1 hónapja és 1 napja (de mondhatnám úgy is, hogy 3 nap híján 5 hete) látta élőben Élete SztárSzerelmét, Michael Holbrook Penniman, Jr. [18 August 1983-Beirut, Lebanon]-t♥, szép, ha szép az idő, szép, ha az ember élete nem unalmas. És az enyém (egykét emberke hiedelmével ellentétben) egyáltalán nem az, főleg az utóbbi napokban, túl sok mindent tudtam meg, pár beérkező információ még mindig fogadásra és feldolgozásra vár, de a memória kezd megtelni. Ahogy a telefonom szokta mondani: Text message memory is over 95% full.

Igen, ez már megint egy olyan köszönjükviktória bejegyzés. (:

Mikor a Földön véget ér az élet. [Hétfő.]

Jaj, hogy mennyi bajom lett így hirtelen... sok minden történt, nem publikálandó dolgok, meg olyanok, amik mások számára nem érdekesek (bár ez engem legtöbbször nem zavar, de most mégis), vagy inkább én szeretném, hogy bár ne lenne az. Úgy könnyebb lenne szépen elsiklani az apróságok fölött. Amit persze nem szabad, mert minden részlet számít. De... ha lenne egy nagy könyvem, amibe én írhatnám az életet, mindenki élete tökéletes lenne. (: Csak egymást viszont szerető emberek lennének, meg béke, meg minden, és senki nem tudná, hogy milyen tökéletesség nélkül, ezért nem is hiányozna nekik, így hepi lenne minden. Na, ki akar ott élni?? Haha, persze, a saját életemet sem tudom úgy vezetni, ahogy kéne, nemhogy (megközelítőleg) 7 milliárd másik emberét... ugye senki nem akarna a világomban élni? Az igazság az, hogy néha én sem akarok a sajátomban...

No, de ez most ilyen depis szöveg, pedig nem vagyok depis. (: (Milyen hülye szó...) Mondogassátok nekem sokszor, hogy kapucni, és akkor boldog leszek. (: