Unknown movie. [Vasárnap.]

Kétszázadik blogbejegyzés!

Hm. Szerdán, vagy mikor bekapcsoltam a tévét, és az ollókezű Edward ment a hábéón. Nem az elejétől láttam, és elkezdett érdekelni, így hát megkérdeztem kinek van meg dvd-n, de nem sikerült megszerezni. Ma reggel (khm, "régi" időszámítás szerint 12-kor) felkeltem, belelapoztam a tévéújságba, és megállapítottam, hogy dejó, ma 15:00-tól akkor meglesem az elejétől. És... nem tudom mire vélni azt a filmet. Szenzációs, nagyon tetszik, Johnny Depp ha lehet még szexibb Edwardnak mint Williamnak (Wyctoria Scissorhands), és tetszik a történet, a jelenetek, a képek, minden. És a bentieknek is tetszik, és érzik, hogy valami fontos van a filmben. Csak nem tudják, hogy mi az. Ez által én sem. És nem tudom értelmezni. És bassza meg, 20 éve miért csináltak egy ilyen filmet??

A megnézendő filmjeim listájára felkerült a Billy's Hollywood screen kiss, nincs magyar címe, szóval i ♥ online filmnézés... jah, ezt a listát most csináltam, és ez az első film rajta. Majd írok egy végtelenhosszú listát. (:

Jóéjt, it's 23:23, kívánjatok valamit. (:

Az van, hogy 17 lettem, és ------- semmi sem változott... (: [Csütörtök.]

Hivatalosan is 17 éves lettem. Köszönöm mindenkinek, aki felköszöntött, mert volt olyan egy pár. (:

Suliba csaklazán egy nagy ajándékzacsiba a piát, köszönömcsajok, Ancsikát hiányoltuk, de gondolatban... (:

És Mmmmmmlöbtől meg Zaffkótól csoki. (: Aztán Lóci.

Persze olyan is van, mint ahogy tavaly is volt, akit most legszívesebben megköveznék, és üvöltenék vele, hogy a végére már elfogyjon a hangom. Nem nehéz kitalálni ki az. És mit tett. Illetve, hogy mit nem...

Hamarosan szünet. Igazából semmi izgalmasat nem tervezek, de mégis várom már.

Várom a szombatot. Hogy már végre ott tartsunk. Fölösleges győzködések, számítok rájuk, de nem hiszem, hogy lesznek.

Várom a szerdát, mert Ancsi hazajön.

Várom a hétvégét, mert majd megyek Vácra meg Gödre, vagyis szeretnék.

És várom az egyéb betervezett programokat. Illetve egy van belőlük. Talán kettő. Plusz angol. Plusz tánc...

Most elképesztően Lostprophets hangulat van, last train home, és 4 am forever. Yesterday I lost my closest firend. Never fall in love again. Now I want time to end. But there is still tomorrow, forget the sorrow, and I can be on the last train home. De majd segítenek, mert már most segítettek... (: ♥

I need time, I said I need You. [Vasárnap.]

Travie McCoy szerelmes lettem pénteken, és azóta ez szól, kifejezetten örülök neki, hogy számomra a dalszövegek, elsusogott sorok jelentenek olyan dolgokat, amiket, és amit másnak nem.

need time, és need you nálam már annyiszor volt. valahogy sosem az lesz a vége. Mármint az, mint amit szeretnék. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha csak kívánnék, és megtörténne. Mondjuk akkor igazságosan úgy lenne, hogy mindenki csak kíván, és úgy lesz. És akkor hatalmas káosz, anarchia lenne. Az pedig nagyon nem lenne jó. Mondjuk akkor azt kívánnám, hogy mindenki, aki olyat kíván, ami nekem nem fekszik, annak ne teljesüljön a kívánsága.

Nem is gondoltam volna, hogy ilyen önző vagyok... és pedig de. Hm, nocsak, egy újabb pont, hogy jobban ismerjem magam. (: ÖnzőViktória a felszínre tör. Mi lesz még itt.

Come on let’s get drunk, toast it up, we don’t give a fck. [Péntek.]

Kérem szépen, én már most unom a telet, akkor mivan??

Megtudtam, hogy jövő csütörtökön vagy pénteken új frizurát kapok, ha ilyet lehet mondani. Mindegy. Őőőő... pont olyat.

Holnap állatkertezés, remélem jó idő lesz, és kint lesznek az állatok, mutatnak nekünk vicces arcokat, funnyanimalfaces, a zsiráfokat és a tevéket várom a legjobban. (: Óóó, hogy miért nincsen egy gigaprofi fényképezőm... ): vagy legalább egy kicsit profibb.

Amúgy is lookbook fan/függő lettem, de nem postolok, csak hype-olok. Annyira jól tud öltözni néhány emberke. Aktuális kedvenc: Bobby, Torontóból. És szereti Mikát. És jahaaajj. Mondjuk asszem nyílt titok, hogy kinek az outfitjeit szeretem a legjobban, nem csak képeken, de élőben is. (: Hihhhetetlen, hogy a magyar emberek legtöbbje mennyire nem tud öltözködni... vagyis ez így nem pontos, mert nem a magyar emberek, hanem a Mo-n élők... bár mostanában mindig nézelődök az utcán, azért látni egykét csinos fiútlányt. (:

In the beginning there was nothing. And in the end there will be nothing. [Szerda.]

Tesztelni a gravitációt.

Leugrani.

Zuhanni.

Meghalni.

Szuperhőssé válni.

I still got so many unsaid things that I wanna say. [Hétfő.]

Nem ér, hogy valaki más kezében van az én döntési jogom. Elkobozta, és nem adja vissza. Pedig nekem kéne döntenem. Helyesbítek. Tudnom kéne dönteni. És azt a döntést meg is kéne tudnom indokolni, és tartani. Biztosra kéne mennem. De ha bizonytalan vagyok, mégis ott bujkál a 'szeretném' és a 'talán', akkor nem várhatok. Próbálkozni kell, kockáztatni. Csak ne lenne olyan rizikós. Ne fájna másoknak. Fájni? Jó, biztosan túlélné... de sajnálnám. Nem fér el a kettő egymás mellett. Keskeny a polc.

Csak sorakoznak, mint a könyvek. Csakhogy azoknak egyszer végeszakad, bár mivel nem olvasok elég lassan. De ennek már időtlen idők óta nem látom a végét. Ha úgy vesszük... 3 és fél éve. 24 + 8... Ennyi ideig egy könyv sem tart. Legalábbis olvasni...

Ha már itt tartunk... Ma este olvasni terveztem. Aztán inkább novellát írni támadt kedvem. Most meg már 3/4 11 van, és egyik se történt. Csak ez a... blog. Meg aludni is korán akartam menni. De egy mibenmosoly elűzte az álmot a a szememről. Vagy ből. Mindkétféleképpen értelmetlen. Mint a Hyppolit.

Egy kicsit most elkeseredtem. Pedig jó napom volt, még a rossz idő sem tört le. De most félek. Egy kicsit Vuknak érzem magam. Tudjátok, az "Éhes vagyok, fáradt vagyok, segítsetek a kis Vuknak" módon. De rám csak a segélykérés mondható. Meg az éhség, de azt már megszoktam.

Mindegy. A terv készen van, hogy véget vethessek az egésznek. Bár talán a szívem fog beleszakadni. De néha dolgokat meg kell tenni. Márcsak azért is, mert aki nem mer, az nem is nyer. És ez tényleg így van. Furán hangzik. Nem is, igazából csak közhelyes. De igaz. Túlságosan is. De kevesebb mint 14 napon belül kiderül minden. Talán már egy héten belül is. Vagy ha mégsem, hát akkor... gyáva maradok, és talán egy egész életen át megtartom magamnak az édes kis titkot, ami igazából se nem édes, se nem titok, csak elárulni nehéz, mármint úgy tényleg, annak, akinek aztán a legtöbb köze van hozzá. Mert rajta kívül mindenki tudja.

Mindenki.

Depresszív-blog.

To feel forgiveness, you gotta forgive. [Vasárnap.]

Sweetheart.
Most, hogy Ms. Wonka megszűnt gyönyörködni Mr. Wonkában, elmesélné, hogy mi sokminden történt vele az elmúlt pár napban.

Péntek - Göd, ottalvósdi, nyugi, Karate Kid nézés (omg, Jaden Smith Will Smith fia, áh, megzabálom... (((: ). Szombaton napközben Vác, Nati, Mátébaba, na ő a másik, akit még megzabálok. Még 10 hónapos sincs, és már mászkál, ha fogják a kezét, tündéri. (:

Ma pedig elmentünk shoppingolni Mommal a premier áutletbe, Levi's gatya♥, gin tonic gatya, devergo pulcsi, plusz a fennmaradáshoz szükséges dolgok, úgymint fehérnemű, kaja a belfritben;

és vajh hanyadszorra láttam ma a csárli és a csokigyárat? Éljenek a Wonkák. De tényleg. Éljen már. Ne JD legyen. Hanem WW. Úgy, ahogy Tim B. filmjében kinéz. És az enyém legyen. Külön bejáratú William. Öh... khm. Külön bejárat. Mindenki értse, ahogyan szeretné.

Joéjkszakát. (:

Well there's three version of this story, mine, and yours and then the truth. [Szerda.]

Este fél tíz van, menni kéne aludni, de a fenének sincs kedve ilyen korán, még ha fáradt is vagyok. Meg hát sok minden kimaradt a mai napból. Jó, nem olyan sok. De az a kevés éppen elég ahhoz, hogy ne akarjak nélkülük aludni menni. Plusz még fürdeni is kell, meg vonatot nézni péntekre meg szombatra. Péntek: Pest-Göd. Szombat busszal Göd-Vác, ott babázok egy darabig, aztán vonat újra: Vác-Pest. Hejj, derégis jártam arra.

Natúr joghurt + házi lekvár = finesz. Le kell cserélni a kakaót, mert ahhoz rengeteg cukrot eszek, ami hizlal. És vikike (újra) nekiáll lefogyni. Úgysem fog menni, de azért egy próbát megér. Egy éve se mentem vele semmire... úgy tervezem jövőhéttől megint dobozos (=főtt) kaját viszek a suliba, meg minden egyéb, ami tavaly is megvolt. Már csak Ancsikát kéne rávenni, hogy menjünk úszni. (Vagy futni. De futni úgysem fogok, tehát ennek most semmi értelme.)

És persze megint megérte várni. Mindig is tudtam, hogy várni megéri! (((: [Rejtett üzenet.]

Elég melegre siekrült videó, de imádom a számot. (:

I wanna fly high, dancing with Sun and kissing with raindrops. [Hétfő.]

Nos. Sok izgalmas dolog történt szerda óta, úgyhogy van mit mesélni! (:

Csütörtökön reggel a Keletiben találkoztunk, és elmentünk osztálykirándulni (-3 lány), persze eltévedtünk, meg pele volt a fiúk szobájában, meg nem ettünk a gulyásból, meg leszakadt a hátam a táskától (hála Ancsinak mégsem, mert táskát cseréltünk, aztán Dorka is).

Aztán jött az este, befűtés a víz- és áramtalan házikóban, fiúszoba (mimás, vikike mindig ott van), masszírok, meg háromig joooabuli, aztán kidőltünk, de nem aludtunk jól. Én mindig mindenkit felébresztettem a köhögésemmel, amúgymeg az ágyak is kényelmetlenek voltak (így történt, hogy a földön aludtam Levivel egy matracon. Nem mintha az kényelmesebb lett volna)... aztán hajnalban jött a hideg. Hűű, de nagyon rossz volt annyira fázni, hogy már fázzak, meg kimenni egyedül pisilni a sötétbe, féltem, hogy jön valami állat. Aztán nem jött. Persze hogy nem, ő jobban fél tőlem, mint én tőle. De ez akkor nem jutott eszembe.

Másnap meg máris haza, nem sok értelme volt az egésznek, de attól még nagyon jó volt. Szeretem az osztályomat, és ez jó érzés. (: Kifejezetten jó.

Vasárnap sütöttünk hatlapost. Nem olyan lett, mint amit cukrászdában lehet kapni, de finom volt. Csomó töltelék megmaradt, abból meg puding lett. Nagyon régen ettem pudingot. Kicsit mobiltelefon #minekvan fílingje volt azért a dolognak, de segond. (Twitterfüggőség-e a kettőskereszttéma?)

VASÁRNAP PEDIIIIIG... paplanernyőzés, vagy minyavalya, szintén osztállyal, Aszódtól nem messze, vikike persze félt előre, de aztán nagyon jó volt, mondjuk a végén a csörlőkocsiderbinél volt egy kis meghalunkfíling... de belefért, kellett az élmény. Köszöntem Michaelnek, hamár olyan közel jártam a végtelen kék éghez. (: És közben a nyakamban susogó Gagarinéneket hallgattam, Tankcsapda, egy utolsó slukk és vége, vagy minyavalya az a szám. Gagesz feldolgozásban jobban tetszett. (Y)

Üdvözlöm (üdvözölném, ha tudná, hogy ezt teszem) köreinkben újdonsült német osztálytársunkat, remélem jóarc, és akkor sokáig maradhat! (: Bár raszta, és szőke (nem olyan tejföl, de azért nem rossz), szóval már eleve rosszarcság kizárva. (:

És végre van angol újra, meg Esztizés, szóval most minden jó, minden működik. (: Na jó, nem minden, de az már gigamagánügy, nem blogkompatibilis.

Private lives. [Szerda.]

"Utálom, hogy nincsen blogod. Nem tudom, mit gondolsz."

Ez, vagy valami hasonló mondat volt a mai House-ban (Magánéletek). Kifejezetten megtetszett és egyetértek vele, ezért gondoltam publikálom, ha már úgyis olyan ritkán írok, meg most el is megyek, és majd csak pénteken jövök haza.

Csak ennyi. Jó éjt! (:

Jössz és ágynak döntesz, a nevem nem is kérded. [Vasárnap.]

Azért nem történt blogbejegyzés csütörtök óta, habár hétvége volt, mert pénteken lebetegedtem. Már egész jól vagyok, csak köhögök még, meg rekedt vagyok, de holnap már suli... (:

Sok mindenről lemaradtam így (mármint a betegség miatt), de ez van...

Egyébként nem tudom mitől lettem beteg. Illetve zapáék szerint attól, hogy kimerültem, mert nem alszom és eszem eleget. No nem mintha anorexiás lennék... sem az alakomat tekintve, sem az étvágyamat. Na, de most ebbe ne menjünk bele.

Nem tudom abbahagyni az it don't move videojának nézését, mert az, hogy két szerelmem (MJ és Mika a kick-ass maszk miatt) egy videóban szerepel, aminek mellesleg egyikhez sincs semmi köze, túl vicces (ha ez most twitter lenne, írhatnám, hogy #polihumor).

No, most ennyi, csak akartam jelezni, hogy még élek. Bár ezt a blog nélkül is tudjátok, de mindegy.

Joccakát.