süt a nap, és napzik-zik-zik!! [péntek.]

Ha valaki tegnap megkérdezte volna, hogy 'És, mi volt az iskolában?', kivételesen nem azt válaszoltam volna, hogy 'Semmi.'... de persze ezeknél a ritka alkalmaknál, mikor nem semmi történik az iskolában, senkinek nem jut eszébe, hogy megkérdezze. Nyilván unják, hogy soha nem történik semmi, és ezért még fizetünk is. Sebaj, vagyok olyan bőbeszédű és kreatív, hogy kérdés nélkül is be tudok számolni bárkinek, hogy mi történt. Jöttek az iskolánkba drogosok. Ez azért fontos, mert hozzánk sosem jön senki, és most mégis, és mi nem is tudtunk róla. Egy alapítványtól jöttek, egy ápoló, vagy minek is kell nevezni, és három leszokóban levő srác. Csupa érdekes dolgot mondtak. Mondjuk ahogy Marczyka mondta, 2/3 rész pozitívum és 1/3 rész negatívum hangzott el részükről, tehát inkább buzdítottak, mint lebeszéltek, de gondolom ez nem nagyon volt tudatos. Vagy fene tudja. A lényeg, hogy jöttek, beszéltek, mi meg figyeltünk, aztán kérdeztünk. A tanárok akkor kimentek, bátran lehetett kérdezni. Nemtudom, hogy máshol ez hogy megy, de én örülök, hogy jöttek, egyrészt mondtak új dolgokat, másrészt rájöttem: hiába hiszem azt, hogy még sosem láttam drogos emberkét: ők is ugyanúgy néznek ki, mint mások. Azért egy aranyköpést szeretnék megosztani, hiába volt komoly a téma, a nevetés elengedhetetlen. (: Megszavaztuk, a kedvencünk:
"Látom ti is szeretitek a szép ruhákat. Hát, én is szerettem! ...elvenni másoktól."
Mindegyikük a fűvel kezdte, a háromból kettő később mást is kipróbált. Hasznos dolgokat tudtunk meg a fűről, például, hogy kapudrog, meg hogy fizikailag nem lehet rászokni, de pszichikaliag - vagy hogyan is mondta a nő, már nem emlékszem - igen. Marijuana. Azt hiszem, ideje lenne másfél év után végleg levennem a cannabisos karkötőmet. Főleg, hogy még sosem próbáltam, legalábbis nem tudok róla. Mondjuk sosem azért hordtam, mert cannabis levelek vannak rajta, hanem azért, mert piros-sárga-zöld. De ezt nem tudhatja mindenki. És valahogy pont megéreztem, hogy a csütörtök az a nap, amikor nem szabad felvennem. Csak épp azért, mert nem illett a ruhámhoz. De jól tettem, hogy nem vettem fel. Már nem is hallgatok reggae-t, kinőttem azt a kort... pedig milyen jó sapit kaptam Mom-tól... (: még szülinapomra.
Global Marijuana March.

Ma pedig napoztam egy órát, miután úszás után hazaértem, ami azért fontos, mert még márciusban eldöntöttem, hogy idén áprilisban elkezdek napozni, hogy nyárra jó barna legyek, meg hogy minél kevésbé égjek le. Eddig nem volt (legalábbis számomra) annyira meleg, hogy egy szál bikiniben kifeküdjek az udvarra, vagy ha volt is, nem értem rá, vagy épp nem volt kedvem. De már egész héten azt terveztem, hogy majd szombaton napozok, mert úgysem fogok eljutni a fodrászhoz, és mikor ma háromkor hazaértem, hajaj, kipakoltam az úszáscuccom, gyorsan átöltöztem, aztán irány az udvar! Kicsit szunyókáltam is, de a telefonom be volt állítva, hogy ne aludjak sokat, meg hogy forduljak meg, és ne égjek le. természetesen be is kentem magam naptejjel, mert az nagyon fontos, a bőr miatt, meg nem tudom. Csak azt nem szeretem benne, hogy kevésbé barnulok tőle. Pl. most sem nagyon látom magamon a napozás eredményeit. Talán később már fog látszani... mondjuk estére. Vagy nem tudom. majd ha Mom hazaér, megkérdezem, hogy mennyi idő is az, ami alatt biztosan kell látszódnia. Ő biztosan tudja. (:

Mára ennyi, búcsúzóul: szeretnék egy havannai éjszakában lenni. (: Menni a tömeggel, és csak táncolni, táncolni, táncolni... (: körülöttem csupa jó pasi, és gyönyörű csaj. Bizony, az jó lenne. (:
FAIL. Jutub letiltotta a beágyazást... -.-" imádom az újításokat... S:

it won't help me, but I have to ask, is there something real that's behind the mask? [hétfő.]

Megvan két legközelebbi életcélom: meggyőzni Mom-t, hogy nekem még mindig feltétlen szükségem van egy hajvasalóra, ezek után elmenni fodrászhoz, és levágatni a hajam. Mindezt szombatig. Illetve szombaton. Mármint... akkor szeretnék fodrászhoz menni. De már nagyon, vagy fél éve, vagy nem tudom mióta, de mindig olyan hajakat sikerül kitalálnom, amihez kéne hajvasaló. és most ismét... de érzem, hogy most menni fog! (: Az erő velem van! (:
Holnap úszás, aztán tánc, fárasztó napom lesz, de nem baj, kell a mozgás, 2 hete nem voltunk úszni... igazából jó, mert semmire soha nincs időm, még ha szünet is van, vagy nincs is, vagy ilyesmi. Mert mindig van mit tenni. Momhoz sincs időm bemenni, pedig kéne már... De remélem vasárnap kimegyünk Rebekával Gödre mamához, bár ő még nem tud róla (mármint Mama), de biztos örülne, ha meglátogatnám, meg remélem Rebekát is megengedi, Zsut is megszokta. (: És ez most nem tudom hogy függ össze az úszással, meg azzal, hogy semmire nincs időm. De mindenesetre ide passzol az, hogy hétfőn és kedden érettségiszünet. (:
Igen, és most nézem miket írtam fel múltkor. Tehát, igen szombaton volt a Salsa con Timba áprilisi bulija, parókában vagy kalapban. én speciel póthajjal. Jó volt. :D Imádom a társaságot, imádom a salsát, imádom a tanárokat... :D Rebekát is, vele voltam. (: Most csak ketten... majd kiderül, legközelebb hányan megyünk, addigra szent lesz-e a béka?... Egyáltalán lesz-e béka... Na mindegy. Majd kiderül, annyira nem érdekes. Úgysem érdekel senkit, hogy éppen kivel vesztem össze, vagy kivel nem... (:
A novellát és az életrajzot ma meg sem nyitottam, ahhoz képest, hogy nem is olyan sokat (nem a szokásos mennyiséget) ültem ma a gép előtt, egy hosszú blogot is írtam, meg csomó érdekeset találtam a neten. A yoono-t nem lehet megcsinálni. Kiír valamit, hogy mért nem, de nem értem, mert gőzöm sincs, hogy mi az, amit kiír... esetleg ha valaki ért hozzá, az üzenje meg... (:

Ez a szám már volt január 11-én, de ma annyira ilyen hangulatom van, hogy muszáj újra betennem, ezzel kívánok jóéjszakát:

Try to find a word to describe. [vasnárnap.]

Egyre fogynak a bejegyzések... ezt a tényt sikerült megállapítanom... meg hogy kifogyott a nyomtatóból a tinta, és hogy ma SEM fejeztem be azt a hülye novellát, pedig kéne... na, legközelebb hozzáfogok, és be is fejezem úgy végleg teljes mindenhogyan...
Írok is egy listát, hogy el ne felejtsek semmit, ami fontos:

• novellát befejezni
• parókás salsa buliról élménybeszámolót írni
• tovább szenvedni a yoono-val (nem tudom felrakni firefoxra. S: )
• valami értelmeset blogolni, mert lassan meghal szegényke. ))): ♥
• ÖNÉLETRAJZ!!
  

Csak ennyit akartam így este 10re, hogy hátha így nem felejtem el legközelebb... (: pápá, majd jelentkezem, remélem minél előbb, mielőtt 6 bejegyzéssel (vagy mennyivel) véget ér az április. S:

Skies open up and an angel starts falling. [szerda.]

Igen, ezen is túl, szuperhősök hé, szuperhősök hó, szuperhősök hé, hó!! Az ÉÉÉÉÉN Szuperhőseim, az én osztályom! ♥
Nos, 3 hét kemény próbálás után ezt is megcsináltuk, ma 3 órától előadtuk szuperhősök címmel az idei iskolai színdarabunkat, arattunk, jók voltunk, íme én, mint főgonosz:


Nagyon gonosz, mi? (: mindegy, Szupi, Póki, Dzsóker, Betmen, Macskanő meg a women in black, mindenki, egyszerűen MINDENKI nagyon jó volt, és nem lehet őket nem imádni. (: Alig várom, hogy legyen dévédé, és nézhessem újra és újra, és mutogathassam mindenkinek. (: Mom ugysem látta... ):
Igen, szóval ezen is túl, meg még egy pár dolgon, csak hogy a legfontosabbat említsem: kb. 5 év után (vagy ki emlékszik már, mennyi?!) TALÁLKOZTAM TRISHÁVAL, kaposvári levelezőpartneremmel, írtam már róla, például hogy sok sikert az infóérettségijéhez. Most nemsokára pedig majd az összes többihez. (: A Camponában jártunk együtt, van közös képünk is, nagyon menők vagyunk. (: Majd ha megkapom tőle, megmutatom. (: Csak talán cenzúrázom a fejemet... (: Nos, egészen olyan élőben, mint képzeltem. (: Bár, mint kiderült, Ő nem tudta, hogy fogszabályzós vagyok, meg hogy 175 magas. Ergo, ha valakivel ezek után találkozom, akkor ők most már tudni fogják, ha olvassák a blogomat. ((:
Meg egy sikeres matekdogán is átestem, meg megvan hajam a szombati salsa bulihoz, meg egy jó igényessen alakított veszekedésen, satöbbi.
Ja, és persze a szombat estén. (: Kibékültünk, újra Löb a Löb, és azt hiszem, ennél most csak egy féleképen lehetne jobb: 'vajon odaadná-e XY az új ájfónját egy normi pasiért?'... igaz-e zapa? (:
És végül: egy 3 éves(?) sláger szövegére sikerült ma rákeresnem, amit azóta imádok, hogy először hallottam, a zempéhármamon is azóta rajtavan, de még sosem néztem meg a szövegét, mindig csak dúdolgattam, hogy shake it make it funky down, aztán ma kiderült, hogy hol úgy van, hol nem, de már ideje volt megtudni, hogy hogyan is... (:
Most joccakát, búcsúzóul azt a hírest, meg a szövegét:


Open your eyes 'cos another day is dawning,
Children of the moon, can you hear them all calling?
Skies open up and an angel starts falling,
Listen to their beats, can you hear them hollering?

Stop in the morning, through to the evening
Dance like you’re the only one around
Move like you want it
Go move like you need it,
Dancing it up till the sun goes down

Free your mind 'cos tonight we're gonna break it down
Shake, make it funky down
Get so high as the toxins in your body
Are the bass and the drums and the roar, roar, roar
We're right on time, and all is fine
If you've lost your senses, here have mine and..

Lose yourself in the time
you will wait till the evening time
till the sunshine breaks.

Ahh... Come on!
Open your eyes 'cos another day is dawning,
Children of the moon, can you hear them all calling?
Skies open up and an angel starts falling,
Listen to their beats, can you hear them hollering?

Stop in the morning, through to the evening
Dance like you’re the only one around
Move like you want it
Go move like you need it,
Dancing it up till the sun goes down.

Till the sun goes down…

Go Come on for this makes for hysteria
You feelin' what we bring to y’all..
Peace and love guess I get it all tonight, tonight, tonight, tonight...

Fire is burning on and there's children in the forest playing
Just come forget this to forget the "?" hun the forests prey
Yeaaah… noo noooo ...yeaaaah eeyy..

Till the sun goes down
Till the sun goes
Sun goes down
Sun goes down
Sun goes down, Sun goes down

Open your eyes 'cos another day is dawning,
Children of the moon, can you hear them all calling?
Skies open up and an angel starts falling,
Listen to their beats, can you hear them hollering?

Stop in the morning, through to the evening
Dance like you’re the only one around
Move like you want it
Move like you need it,
Dancing it up till the sun goes down!

I can't wait for u. [őő... vasárnap-szerda.]

Soha nem írtam olyat, hogy zöngicsél a lelkem, eszembe sem jutna ilyet írni... Mert szerintem rohadt hülyén hangzik. Milyen szó az, hogy zöngicsél? Maximum egy tavaszi méh tud zöngicsélni... de a lelkem... pf!
És hogy rá is cáfoljak arra, hogy valami hasonlót művel:



Tegnap óta a régi zenéimet hallgatom: amorf ördögök, mcfly, msi...

Igen, ezt ismét sikerült elintéznem: a bejegyzés eddigi része még vasárnap íródott... és most nem is szeretnék semmit hozzáfűzni. Egy hosszabbacska novellán dolgozom, mint az eddigiek, majd publikálom, és ma megírtam a matekdogám, egy rész nem ment, de a többinél (ha a számolásokat nem rontottam el...) ügyes voltam, azok mentek. (: Hála Ancsinak. ♥ (:

a századik. [péntek.]

Ésss igen, ezt is megértük, a Victorya shares her secrets elérkezett a századik bejegyzéshez!
Különleges bejegyzést szerettem volna írni, valahogy így nézett volna ki: "ebből az alkalomból most egy film kritikát publikálnék" - de rá kellett jönnöm, hogy nekem az továbbra sem megy. Pedig egy olyan filmet láttam szerdán, amire már nagyon rég vártam. Will Smith filmje 2008-ból, a Seven pounds, magyarul Hét élet. Ha elakarnám mondani miről szól a film, nem tudnám megtenni anélkül, hogy az egész lényegét el ne rontanám, ugyanis a film lényege az utolsó 10 percben derül ki. Illetve fokozatosan, de a kép a legvégén áll össze. Persze itt is lehet találgatni, aki ügyes kitalálja hamar, hogy "na, ez lesz, meg az lesz", de én nem szeretek így filmet nézni. Csak ha tudatosan valami... tévépiszkot nézek. De ez számomra nem az. Tényleg régóta vártam ezt a filmet, hogy valahogy megnézhessem, és nem csalódtam. Talán egyeseknek túl sablonos, vagy nyálas, vagy mittudomén, "közhelyes"; számomra pont az a film, amit vártam, az amin elkezdek gondolkodni, ami megindít, és egy picit felkavarja a pár bejegyzéssel ezelőtt említett törékeny lelkemet. Azt hiszem, Willie-nek ideje lenne végre ismét vígjátékot csinálnia, kicsit sok már a drámaiságból, legenda vagyok, a boldogság nyomában, és most ez.
Az elejét nagyon nem értettem, kb 1-2 percet késtem le, de azt hittem, valami nagyon fontosat, mert hiszen mért üvöltözne egy fickó telefonon egy vakkal? Aztán mért keres fel sok-sok embert, ezzel meg azzal az ürüggyel. Aztán lassan össze állt a kép, és azt kell hogy mondjam: huhh... sokáig tartott feldolgozni utána a filmet. Főleg a végét, arra úgy nem számítottam.
Szóval, bárki, aki szeretne egy olyan "vikiáltalÚRISTEEEEEEEEEEEEEENIMÁDOMkategóriábasorolt" filmet megnézni, annak ajánlom a hét életet:



Nos, most jóéjszakát kívánok, a filmhez várok kommenteket. ((:

UI: már a film nézése közben rájöttem, hogy ugyan az a nő játsza Emily Posa-t, mint a Men in Black 2-ben Laura-t, a Fényt: Rosario Dawson. (:

a mát még kivárom, a holnap egy nagy kvíz. [vasárnap.]

Mondtam már mennyire imádom, ha másokon múlik a programom?
Naná, hogy mondtam. Én csak azt nem értem, miért nem lehet megbeszélni szombaton, hogy hogy lesz vasárnap. Kit érdekel, ha 4-ből 3-an tudjuk, hogy mikor érünk rá, akkor mért nem mindegy, hogy a negyedik mikor? Majd jön amikor jön... na jó. Ezt persze én sem gondolom komolyan. Igazából örülök, hogy kimozdulok itthonról. A szünetre tervezett dolgokból úgysem sok minden marad... Mert hozom a formám, és közbejön valami úgy is...

Igen, sikerült fixálni az estét. Legalábbis a kezdeteket. Utána meg már kit érdekel. Ha ott vagyok én, meg Lilla, akkor az nekem már tökéletes.


Naná, hogy megint elfelejtettem közzétenni. Most épp. hétfő este van. Na, ez már így marad...

Movin' up and down in the middle of the night, screeming out for more and more, it's fire in the dance floor. [szombat.]

Jó régen írtam. Így jár az ember, ha úgy dönt, feláll a számítógéptől, és kimozdul otthonról: nem jut ideje a blogjára. Bizony ám, elfoglalt ember lettem. De ezt már mondtam, mesélek valami újat. (:
A múltkor írtam arról, hogy vajon mi is az a szeretet. Aztán azt, hogy jaj, most nem szeretek valakit, és akkor már mást sem, satöbbi, aki olvasta, tudja mire gondolok.
Hát francokat. Nem tudom miért, de sok mindent, és sok mindenkit nem tudok elfelejteni az utóbbi időben - az utóbbi időből?? Pedig azt hittem, hogy de, de azóta is beszélek róluk... valamiért nem megy ki a fejemből az elmúlt 3-3,5 hónap. Úgy kb. december 20 óta sok minden változott, sokféleképpen, sokszor... mondhatnám úgy is, hogy sok volt az én pici, törékeny lelkemnek. De az igazság az, hogy dehogy is van nekem törékeny lelkem. Csak télen valahogy mégis az lett. Azóta már elmúlt, mert itt a tavasz, és mindenki tudja mi van tavaszKOR, nem is kell hát mondanom. De... mély nyomot hagyott a téli depresszióskodás?? Lélektöredezettség-mentesítés.
Tarantino-party... Tűzraktér... BANÁN? fujj.

• Mrs. Mia Wallace és Shosanna Dreyfus? Úgy valahogy. Majd ha megkapom Lillustól a képeket, megmutatom, milyenek is voltak ők a mi személyeinkben.
• Mi is volt ott nov. 27-én? Teltház. Na ja... az első.
  
• Utálom a banánt. Az ízét, az állagát... az egyetlen jó dolog benne, hogy sárga. Már amikor... a második...

Valahogy kezdem azt hinni, hogy ennek mind-mind így kell lennie, hogy nem tudok elfelejteni a dolgokat, mert nem szabad, mert valami lesz, ami miatt az kell, hogy ezek folyton a fejemben járjanak. Csak mikor, és mi? Nem tudom az összesmind december vége óta történt dolgot összefüggésbe hozni egymással. Na mindegy, egyszer úgyis mindenre fény derül. Továbbra is hiszem, hogy mindennek oka van, hogy megtörténik, mert meg kell történnie, mert így kell lennie. Mert sajt! Na meg persze továbbra is hiszem, hogy már előző életemben sem hittem a reinkarnációban... (:

Ugh, holnap? Majd meglátjuk... én nem várok el semmitől semmit. Most olyan kedvem van, hogy csak egy valamit szeretnék, boldog lenni. Az is vagyok, és annak is maradni. Najó, van egy-két titkos vágyam, de annak semmi köze a holnaphoz. Annak sok mindenhez semmi köze. (:
De ma mindent megtettem, amire szükségem volt, és amit meg tudtam tenni, mert csak én kellettem hozzá. Mármint... na, a lényeg, hogy megnéztem a grease-t, ami már reggel bekattant, hogy kéne. És ahhoz csak én, meg a film, meg a lejátszó kellett, tőlem függött, és kielégített vágy lett belőle, és ez jó. Több ilyen kéne. (: Egyszerű, és kielégíthető. Lájk!