I could be your clown. [Szerda, vagy milyen nap is van.]

Nos. Ma egész nap azt hittem, hogy egy másik nap van. Reggel még azt, hogy kedd. Az 5-6-7-8.-ik órában teljesen elvesztem, egyáltalán nem tudtam, hogy milyen, estére pedig már csütörtök érzésem lett. Lehet, hogy az idő felgyorsult, és valójában már 1 hét is eltelt, csak ezt senki nem vette észre. Olyan gyorsan ment ugyanis. Igazából ez csak egy bonyolult megnyilvánulása annak a ténynek, hogy mennyire várom is már én a pénteket!!

Valamint rájöttem, hogy mennyire jó szó is a katarzis. Ezentúl mindenhol katarzisokat fogok észlelni, mindenben, amit olvasok, meg körülöttem, meg bennem. Bennem leginkább.

Olyan régen volt deja vum... pedig régen mennyiszer. És tökre szeret(t)em azt az érzést. Lehetne újra. Az is egy milyen dolog, olyan van is meg nem is, tényleg is, meg nem is, igazi is, meg nem is. Mint Mátyás király meg a trükkje.

Hozzunk létre facebookon egy page-et: 'Akik szeretik a deja vu érzését'. Szánalmas ez a sok lájkolgatás, vicceket nem fb-n kéne olvasni (habár egyik-másik kétség kívül hatalmas).

Valamint megosztanék egy zenét, ami gáz, "inkább vállalhatatlan", mondták twitteren, DE! nem lehet abbahagyni a hallgatását, mert se eleje, se vége, és kell játszani, újra és újra.

Fluor.