20110122

When our time is up, when our lives are done - will we say we've had our fun? [Szombat]

Hol is kezdjem, az, hogy tegnap reggel 7-kor felébredtem, és ma reggel 7-kor elaludtam, nos, egy kicsit sokkolta a rendszeremet - ha már a sok új idegen ember nem. Az egész 24 óra legalább 5-7 napnak tűnik, nem a sok alkohol miatt (azt én nem fogyasztottam), hanem a sok beérkező infó miatt.
Délig semmi érdekes - fizika tz, angol, német. Sulitájm, mint rendesen. 12-12:45-ig ebédidő volt, 3/4 1-kor indultunk a budapesti mecsetbe vallástan miatt, ahol egy pasas beszélt nekünk az iszlám vallásról. A buddhisták jobban tetszettek, de volt egy nagyon szép nő. 16:00 körül értem Zsuhoz, és már alig vártam, hogy végre mehessek #twittertali @ #vaskapu. (18:00.) Beszélgettünk, én készültem kicsit (őő... újra összefogtam a hajam?! Nagyjából ebben kimerült a készülődés), aztán jött Mr. Zsu (a bojfrendje), akkor már jócskán elmúlt 5 óra, úgyhogy indultam is.
Na, és innentől jön az a rész, hogy csak mondom, mondom, mondom, @emberelek, és semmi értelme nem lesz az egésznek. (:
17:55 körülre értem oda, @aresius_ (a későbbiekben Örézsiás, Örézs, valamint! Rizsa) azt mondta, mivel ő szervezi, 45-re már odamegy. Mégiscsak illene... hát, nagyon nem sikerült neki, majdhogynem 18:45 volt már, mire odaért. De ne szaladjunk annyira előre. Jó szokásomhoz híven (mert a fene egye meg, én erről nem tudok leszokni), korán értem oda. Mondhatjuk úgy is, hogy elsőnek. Hát jó, behuppantam egy babzsákba, és elkezdtem közvetíteni: még senki; még mindig senki; még mindig; ÁÁÁÁ, ÉRKEZŐK! Én ugyan nem tudtam (még, akkor), hogy ki ő, de odajött, és megkérdezte: "Wikkywonka, ugye?" (csak hogy én se maradjak ki, de magamat a későbbiekben sem fogom néven említeni: wikkysonka) - én meg mosolyogtam, és bólogattam. Kiderült: Ő @_VVega_. Egyből megismert, még jó, én őt nem. Vele érkezett @_monana és @Eni08, akinek menő billentyűzetes fülbevalója volt... (: Aztán érkezett (ha jól emlékszem a sorrendre) @LFL_93 (a későbbiekben: Löfli, ! Kifli - így nem fogom hívni, de elárulom ő volt az este a csikizőspajtásom), és innentől a sorrend már kicsit homályos. Érkezett még @deinoerd (Dínó, Danonínó - és aki mostmár beszólhat, mert követ), @primedark (prájmdárk, Tocci, és pörkölt, de az nem jóóóó) kicsitelkésett, @icarusdes, @yuka_mi, @zakkantanett és @verkutya, @KEME5, @rip911, @Bate81, @Midnite_, meg még egy csomóan, annyi embert nem lehet felsorolni. (: (Ráadásul nem tudom a nickeket, remélem senkiét nem írtam el.) Mindenkit (vagy legalábbis azokat, akikkel beszéltem) imádtam, főleg a keménymagot, akik ott maradtak a végéig, és még annál is jobban a #nincswifi crew-t, ami a #vaskapu helyett már a #törökkajálda alsó szintjén bandult (és ahova mikor indultunk, elhagytam a sálam, de prájmdárk megtalálta nekem), útközben elbúcsúztunk Dínótól, aki, mint azt feljebb láthattátok, létrehozta a foodnickeinket. A Star Kebabban (hé, srácok, ott voltunk egyáltalán? :D) mindenki evett, kivéve wonkalányt, aztán vizipipáztunk is, páran teáztak, nekem még megvan a kókzéróm vége, elmulattuk az időt hajnali 5-ig. Nem rossz, nem rossz. Akkor már rég nem az első metró megy (bár a Deákon nem a sokadik van ott akkor), szóval el is indultunk, ki-ki amerre lakik. A kékmetróval csak én és Örézs mentünk, a többiek mind pirossal, de úgy kell nekik, a kék az menőbb! És bár mondtam, hogy nem kell elkísérni a határ útig, mégis megtette, mert egy igazi dzsentleman, és vigyázott, hogy ne aludjak el amíg le kell szállni (bár akkor épp/már nem is voltam álmos). Aztán már járt a villamos, úgyhogy nem gyalog jöttem, 1/2 7-re értem haza, vagyis akkor kerültem ágyba, és nem volt elég a majdnem 12 óra velük, - már akivel, - még folytattuk, mert mi igazi #twitterfüggő k vagyunk, és #wififüggő k, mert ha #nincswifi, az biza gáz.
Nos, röviden ennyi, hosszan pedig eltartana 12 órát elmesélni... (:
Köszönjük Örézsiásnak, hogy megszervezte (ezt kevesen tudják, de azért ő tegnap is elmondta, mikor már ketten voltunk: az egész miattam lett szervezve, na jó, de nem önzősködöm, úgyhogy ilyeneket nem jelentek ki), (meg én még az inniket, meg a chipset, meg a nagy nehezen kikönyörgött truly 7u szignót, de azt a többi #nincswifi snek is!), mindenkinek, hogy megjelent, már nem félek Löflitől, sőt, sem senkitől senem nem félek, legalábbis közülük, de neki még a kitűzőket is köszönjük, és köszönöm a sálamat Toccinak, a sok ez-ő- az-ő-ezt-kell-róluk-tudni-infót @verkutya-nak, a képeket Zakkantnak és Dínónak, meg aki még fotózott, bár elég szörnyűséges képek lettek, de a szándék a lényeg, köszönöm a legelső olyan 24 órámat, amit teljesen végig ébren töltöttem el (így 17 évesen már ideje volt), és végül, de nem utolsó sorban azoknak, akik bekövettek szeretném megköszönni, mert végre egál a követettjeim és a követőim száma! Az élet apró örömei. (:
TWITTERTALI FOR THE WIN! 2011, január 21-22. @ #vaskapu (after @ #törökkajálda alsó szint).

UI.: akik nem tudnák, ezt énekeltem olyan nagy örömmel, mert a kedvenc együttesem, és mi az, hogy ez itt szól, demenő, akkor énmost énekelnék:

1 megjegyzés:

zakkant írta...

Jó volt megismerni személyesen :) tök aranyos beszámolót irtál :) <3