I is the word turns upside down. [szerda, part 3.]

Egyszer azt hallottam, hogy vigyázzak, mit teszek, vigyázzak, kit szeretek, és mindig gondoljam át kétszer. - Na, ki tudja, hogy mire gondolok? ((:
Kérdem én, lehet-e irányítani az érzéseket? Persze, megpróbálom átgondolni, de mire megyek vele? Ha szeretek valakit, akár az arcomba is üvöltheti, hogy semmi értelme. Ha meg is változna valami, nem azért, mert ezt mondta. Hanem - szerintem - azért, ahogyan mondta… na meg… lehet-e olyan embert szeretni, akit az ember tulajdonképpen nem is ismer? Például… lehet-e szerelmes valaki abba a fiúba, akit minden reggel lát a buszon, vagy abba a lányba, aki a szemben levő tánciskolába jár minden szerdán? Hiszen mindenkinek van egy kisugárzása. Egyeseknek olyan, hogy rossz kedvem lesz tőle, egyeseknek olyan, hogy nevetek tőle. Egyeseknek meg olyan, hogy Istenem, most azonnal meg szeretném zabálni, olyan édes. És ezeknél mindegy, hogy ismerem-e, vagy sem, ezt váltja ki belőlem, és kész. Nem azért, mert érzem az illatát, és beindulnak a biológiai folyamatok, amivel manapság a szerelmet magyarázzák. Hanem csak úgy. Mert látom őt, a mosolyát, hallom a hangját, a nevetését... és ez elég. Még ha nem is tudok róla sokat, vagy akár semmit sem.

"Nincs semmi érdekes a filozófiámban, csak egy zavart tinilány vagyok, semmi több."

i share my stories. [szerda part 2.]

Egy teljesen új novella, ma született. Itt. Mint már írtam, ezentúl az össze eddigi és ezen túli novellám azon a blogon lesz majd elérhető. Úgyhogy aki keresi őket, ott megtalálja. (:

Akartam valamit még írni, de már elfelejtettem, majd ha eszembe jut, esetleg... (:

táncoló alakok, neonfények. [szerda.]

Éljen-éljen (ugyanakkor sajnos!) végére ért a Tara alteregói második évad, mindenre(?) fény derült, ÉS! Marshal és Lionel összejöttek, ami nekem hatalmas megnyugvást okozott, ugyanis kb 6-7 rész óta azon izgulok, hogy mikor jönnek már össze! [Micsoda súlyos problémáim vannak...]
Mégsem mentünk Gödre, mert Rebeka lebetegedett, ez úton (is) szeretnék neki jobbulást kívánni. Így felszabadult 3 napom, ami alatt unatkozni fogok, tehát keresem a megfelelő ember(eke)t, aki készen áll arra, hogy együtt megváltsuk a világot, vagy épp átvegyük felette az irányítást.
Ma délelőtt 10-től délután 2-ig nagyon izgalmas dologban volt részem: ültem. De nem ám akárhol!, hanem egy HAJAS szalonban Dávidnál, kontyokat csinált nekem, gyakorolt. Finom hajlakk illatú a hajam. (: Holnap is megyek. Majd megkérem, hogy vasalja ki a frufrumat. Hátha kivasalja, és megtudom milyen egyenesen: hogy ki akarom-e egyenesíttetni, vagy sem.
Egyébként nem tudom érzékelte-e valaki, de BORZASZTÓ MELEG VAN, ami elmenne egy tengerparton, vagy valami, de ebben a szmogos fővárosban eléggé kellemetlen, úgy is mondhatnám odaragadok a metróüléshez. Persze, tudom, akkor ne üljek le, és különben is adjam át a helyet az időseknek...




" PARIS HILTON ON YOUR BED IN A SHIRT AND UNDERWEAR.....DO SOMETHING !! "
["Paris Hilton az ágyadban egy pólóban és bugyiban... csinálj valamit !!"]
-perverz?!
-pedofil??!!

Te dönthetsz, merre ébredsz. [kedd.]

29 nap.

Hm. Fáradt vagyok. Vagyis álmos. De egyébként egészen jól bírom, azt hittem még vasárnap este, hogy kevésbé fogom bírni kedd estéig. Ennek így most van értelme? Mindegy...
Íme egy zene, amiből a bejegyzés címe is származik, tegnap valahol (asszem...) a Dob utcában mesélt Roli egy történetet miközben sétáltunk (nem is keveset... összevissza... és mindig ugyanoda lyukadtunk ki...), és este pedig mikor már elmentem aludni, de alvás helyett tévéztem, akkor szólt ez a zene, és hát így most itt van. (: Izgi történet, igaz? (:



Egyébként már egészen megszoktam a hajamat, és hihetetlen, hogy milyen sokat számít, hogy milyen ruha van rajtam és ki vagyok-e sminkelve (csak olyan szolidan, ahogy én szoktam lenni), egészen megváltoztatta a kislányos fejemet, ami a hajamtól lett...
Íme egy nasszerű kép, amin tökre nem látszik ugyan, hogy milyen a hajam, de (ellenben) sikerült úgy szétfotosoppolnom, hogy nem feltétlenül vagyok felismerhető...



U.i: már 2. éjjel álmodok vámpírosat. O:

never the same to me. [hétfő.]

30 nap.

No, a mai nappal egy újabb cuki babát ismertünk meg, ő is kisfiú.
És mindenki haja le lett vágva. Én a sajátommal speciel nem vagyok megelégedve. Olyan, amilyet szerettem volna, csak nem áll jól... fura, mert jobbra van fésülve (világéletemben balra volt), frufrum van, és hát... ja. Na mindegy, majd megnő. Ezzel vígasztalom magam. Meg hát ez tény.
Sütöttünk sütit - megint -, finom lett, ma még mást nem is ettem, mert ahogy visszajött a jóidő, nem is vagyok éhes, valahogy mikor süt a nap, akkor nem vagyok éhes. Bezzeg mikor esik az eső, és rossz idő van, akkor egyből, abba sem tudom hagyni az evést. "Csokiiii, édesség, kajaaa". Így gondolkodom olyankor. De most még azokat sem kívánom. (:
Egyébként akit érdekel, itt a link a true blood részekhez - amerikában vasárnap este adják le a részt, felkerül hétőn, felirat kedden. Köszönöm szépen annak, aki mutatta a linket. (: ♥
Holnap este vége a Tara alteregói 2. évadnak, és akkor már - újra - csak a True Blood-ot fogom nézni, mint sorozat...
Hm. Mikakonceeeeeeert. ♥

The streets of nowhere. [vasárnap.]

Éljen-éljen a true blood, első két részét megnéztem, holnap jön a harmadik. ♥ (Azért jó vagyok, már nézni is angolul nézem. (: Csak tudnám, hogy akkor mitől lett olyan béna a dolgozatom. Illetve nem lett béna, csak nem a legjobb...)
Hmm, egyébként izgalmas hét elé nézek. Holnap le lesz vágva a hajam délelőtt, valami olyasmit szeretnék, mint a bal alsó lánynak, Amber Tamblyn-nak (/nek?). A délutánt-estét meg majd meglátjuk, hogy milyen lesz. (: Remélem - gondolom -, jó. (:
Kedden, ha minden jól megy, akkor megyek, megtanulom, hogy mit kell majd csinálnom vasárnap, mikor dolgozom - vagy valami olyasmi.
Szerdától péntekig, vagy szombatig - már nem emlékszem, mit beszéltünk meg - Rebekával leszünk Gödön, ha elengedik. Remélem igen. Kint vannak unokaöcsémék is, olyankor aztán igazán vicces. Szeretnek minket... szivatni. Szépen fogalmazva. (:
Vasárnap pedig... fentemlítve. (:
Egyébként tegnap nem volt semmi izgalmas dolog, sétáltunk a Duna-parton Vácon, meg voltunk mamámnál, onnan tudom, hogy ott vannak az unokaöcséim, és még ott is lesznek egy darabig. Vicces volt, játszottam GTA 4-el. Hogy ez miért vicces? Mert én köztudottan nem tudok irányítani sem embert, sem autót, sem pedig semmit ps konzollal. (Ellenben nagyon jól el tudok játszani a billentyűzet 4 nyilával Tarzanosat, vagy hupikék törpikéset. Igaz-e zapa?! A régi szép idők, mikor még 4 éves voltam, vagy 5, és nem is emlékszem semmire, csak a kedvenc viccemre, amit Törpapa mesélt a játékban: "Az egyik törp festi a lakását. Épp a plafonnál tart, mikor besétál egy másik törp, és azt mondja: kapaszkodj a törpecsetbe, elviszem a törplétrát!" -ha, ha!) De azért valahogy elboldogultam, nagyokat nevettünk közben, felidézve mikor nem tudtam kimászni a vízből, és mikor végre sikerült, átugrottam a korlátot, és ismét vissza estem. Igen, ilyen izgalmas dolgok történtek velem, mikor először játszottam GTA4-et ps-en. De még emlékszem, mikor a Marcival meg a Petivel Sopronban játszottunk valami ősrégi verzión, az olyan jó volt. És akkor utána körbe-körbe pörgettek a gurulós székkel, én pedig rosszul lettem. Hűha, ki gondolta volna, hogy elkezdem írni ezt a bejegyzést, és ennyi minden eszembe jut. (: Szép emlékek, még picike voltam. Most már nem vagyok picike. (: Na, azért túl nagy sem, de nem olyan kicsiviki, mint aki voltam. (: Bár van aki állítja, hogy aranyosabb voltam, és könnyebb volt velem az élet. De azt hiszem, ez minden gyermekkel így van. Nem?!
Szóval, ott tartottam, hogy voltunk tegnap Vácon és Gödön. Egy saccperköbö 35 éves zsigulival. Huhúúú, eleinte féltem, hogy szétesik alattunk, de a végére megszoktam. Ráadásul kényelmes is, és jól ki lehet belőle látni előre is meg hátra is. - Nem a mi autónk. Illetve...
Boldog Lacinapot! (:

Do u think I'm wasting my time, doing things I wanna do... [szombat.]

Göd, Vác, Mihályi cukrászda, jövüüüüünk. (Y)

This is it, this is real. ♥ [péntek.]

Már egy teljes éve. Nem tűnik annyinak... pedig annyi. 0-01:15-ig (nagyjából) a music channel hits az ő videóit nézte, én meg persze, hogy nem aludtam. Nem volt jó ötlet, de megérte. És végül fel tudtam kelni reggel 8-kor, hogy hajat mossak, tehát nincs itt probléma. Illetve van, de azon én változtathatok, hogy az orvosát, aki megölte, felmentették, meg hogy a szoni mjuzik entrtéjnment nem engedi megnézni az if I had you-t utubeon, holott az lenne a legkevesebb, hogy MINDENT engednek megnézni, mivel ŐK a hibások. Asszem. De ha nem, akkor is őket hibáztatjuk, mert az invincible-nél is ők voltak a hunyók. Na, aki nem érti, hogy mit magyarázok az nézzen utána!
További kellemes (vagy kellemetlen) napot. Teljen a szeretet jegyében, és Michael Jackson legyen veletek. ♥

Huu, ez nagyon nem vikis igaz? Sebaj. Ez ma egy ilyen megemlékezős nap!

cradle of love. [csütörtök.]

Hát, ez nem jött össze. Nem az enyém lett a legjobb angol. Úgy is mondhatnám: fail.
Ma végre találkoztam Eszterrel, és mint kiderült, egyforma monitorunk van. ♥
Holnap pedig Szonikk drága. Kimegyünk a hajógyárira és szigetflesselünk. Tényleg, nem tudom írtam-e már, de MIKAAASZIGETMIKAASZIGETMIKAAAASZIGET! (: Ancsi?!

Mondom, hogy ez a pasi tökéletes, nem hiszem el, hogy tényleg megöregedett... na, majd aki lesz volton, attól szerzek információt. (: [miért hívják a voltot voltnak?]
vajon divat még a pléjbekk?

Dancing with myself. [szerda.]

Hm. És ismét elmondhatom magamról, hogy megírtam egy angol tanfolyamzáró dolgozatot [azt hiszem, ez volt a negyedik], holnap kiderül, hogy milyen lett, és hogy kié a legjobb. (: Nem titkolt vágyam, hogy az enyém legyen.
Valamint, ma megvolt az évzáró, ahol én a fent említett teszt írása miatt nem vettem részt, de Rebeka elhozta a bizonyítványomat, meg a nasszerű hírt, hogy augusztusban mehetek vissza üzemi naplót leadni, holott meg volt beszélve, hogy ok az, amit leadtam. Na mindegy. Illetve nem, de nem tudok mit csinálni. Na meg az irodalomlista nyárra... ez komoly??
És miért mindig mindenki olyan napokon akar velem találkozni, amikor épp rohadtul nem jó? És amikor itthon ülök egész nap, és unatkozom, akkor miért nem ér rá senki?
Végig néztem a Tara alteregói mind a 12 részét, mi lesz így velem? Kénytelen leszek tényleg elkezdeni a Kyle XY 2. évadot, csak azzal az a baj, hogy egy rész egy órás... Amit kevésbé könnyű végignézni, mint Tarát... na mindegy, majd keresek abból is második évadot. De lehet, hogy csak angolul fogok találni. Ami mondjuk nem akkora gond. Legalább gyakorlok... nameg aztán pénteken lesz az rtl-en vampire diaries.
És VIKTÓRIA MOST TUDTA MEG, HOGY AZ... nem. Hogy a szigeten fellép Mika. És azonnal riasztotta Ancsit, hogy mennek-e, aki azt válaszolta, hogy ő a Muse-ra akart menni, de most elgondolkodott. Viktória pedig szurkol, hogy menjenek.
Miért beszélek magamról elsőszám harmadik személyben? Ezek a megtébolyodás első jelei. Csak nálam az összes többi az első előtt jött. (:

utóirat: 2 napja Billy Idol-t hallgatok, tök jó. (: Miért kell az ilyen jó pasiknak megöregedniük??