Tehát. Óbudai Hajógyári-sziget 2010, augusztus 13 Péntek.
Szerencsés és iszonyatosan jó péntek13.
Délben indultunk a határ útról Ancsival, kb 13:30-ra értünk be, egyáltalán nem kellett sorba állni, simán bejutottunk. Megkerestük Pankát, az öccsét és a barátját, aztán elmentünk a nagyszínpadhoz, leültünk hármasban, amíg a fiúk visszaérnek az ósönből. Néztük, hogy anyám, ha ezek az emberek már most az első sorban csövelnek, akkor én Mikán hogy fogok előre kerülni? Mikor visszajöttek ittunk, az zsír volt, mert már majdnem meghaltunk szomjan. Elindultunk nézelődni, de már nem emlékszem miket láttunk, csak hogy kitöltöttünk egy tesztet a Nemzeti... áhá, google mindent tud: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sátránál, és nyertünk... olyan izéket, meg labdákat meg legyezőt. Nyerhettünk volna szappant is, vagy frízbit. De az nem kellett.
Aztán odamentünk a nagyszínpadhoz, megkerestem Szonikkot, de kevés ideig beszéltünk, mert vissza kellett menni Pankáékhoz, hogy ne veszítsük el egymást. Papa roach koncert, hátul a középkordonnál, jó volt. Csak nekem nem tetszett.
Aztán mikor annak vége lett, előremásztunk Ancsival, Panka és a fiúk pedig elmentek "vécére" és innit venni. Már ment a koncert, mikor Panka visszaért a vízzel, és azt egyből meg is ittuk. Vártuk, hogy Gentleman végén majd ugyanúgy elfogynak az emberek, mint PR végén, de nem jött össze... ott maradtak. Akkor döntöttem el, hogy utálom a szörti szekönc tu marsz-t...
De aztán elindultak az emberek a színpadon, és nagyon elkezdtek építeni valamit. Valahogy így festett:
Betolták a tükrös zongorát, és műnapraforgókat hoztak fel. Összehaverkodtunk a mellettünk állókkal, rendesek voltak, és a srác csinált egy (kicsiben) nagyon jó képet később Mikáról. ♥
Aztán feljöttek az emberek. Elindult a zene. Relax, take it easy - de hol van ŐŐŐŐ?? Aztán megjelent.
Akkor volt végem. Hiperventilláltam (úgy imádom ezt a szót) és potyogtak a könnyeim. Biztos nemkevesen néztek hülyének.
Aztán egy pasi elment, aki előttünk állt, és a helyére betódult 5 idegesítő tinip.csa, heringfíling megvolt... de nem érdekelt, én ha épp úgy alakult leütöttem, egyszer véletlenül le is fejeltem, akkor beszólt, hogy állítsak magamon. Mire közöltem, hogy nem fogok, azért, mert ő beállt elém, attól még én nem fogom vissza magam.
A relax volt az első szám, a Grace Kelly az utolsó, de a végén pontos listát írok a játszott számokról, csak az a baj, hogy a sorrendre nem emlékszem... azt tudom, hogy mikor Mika-kántálásra visszajöttek, a sweet dreams-t énekelte, annak kifejezetten örültem. (Ellenben szívfájdalom, hogy nem volt a ring ring, sem az only lonely one. De persze azok nem egy olyan híres számok...)
És Mika levette az összes fölsőjét a színpadon... aztán lelőtt mindenkit. Magát utoljára... aztán jött, hogy... love, love me - talán.
A koncert után már nem nagyon történt semmi, illetve elmentünk Lacihoz, a volt tesitanárunkhoz, aki pultos a szigeten, meg Ancsika ivott fényt. Én voltam az ügyeletes józan. (: Na jó, ez nem igaz, mert nem én voltam az egyetlen... de olyan jól hangzik ezt mondani. (:
Leszakadt az ég, sz@rrá áztunk, és énekelhettük, hogy "when it rain and rain, and rain and rains."
Aztán hazajöttünk.
Gazdagabb lettem a nap folyamán 2600 ft-al, kétezerötöt a nagyszínpadi mozgássérült budi előtt találtam, egy százast meg az árpád hídon, több pénzzel jöttem haza, mint amennyivel elmentem.
Nem haltam meg, sőt egy fogamat sem hagytam ott.
Összeismerkedtem pár emberrel, egynek a nevét raktároztam el, már be is jelöltem facebook-on: ez egy ilyen facebook világ...
És van egy olyan emlékem, amit sosem fogok elfelejteni. (: Mika élőben, közelről. És még sokkal jobb, mint hittem! (:
Songs he performed:
Relax, take it easy
Big girls, you are beautiful
Lollipop
Love today
Billy Brown
Stuck in the middle
Happy ending
We are golden
Blame it on the girls
Rain
Blue eyes
Touches you
Sweet dreams
Grace Kelly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése