the day i died was the best day of my life. [szombaton, később.]

Ma délután azon filóztam, hogy ki dönti el, hogy mi számít közhelynek. Vagyis hát... mostanában sokszor gondolkodom ezen. Mikor dalszövegek járnak a fejemben. Minden félék. Például "love is just a cautionary, momentary, reactionary lie" ez... sokszor jár ez a fejemben. Nagyon sokszor. És most nem jut eszembe, hogy melyik az a szám, ami kapcsán először eszembe jutott, hogy vajon ki mondja meg?, és amit én 'totális közhelynek' ítéltem. Ha eszembe jut, majd megosztom.
Furcsa dolgok a szavak... nem mindegyiknek tulajdonítunk jelentőséget. Úgy értem ha azt mondom, "ventilátor", az valószínűleg elég kevés emberből fog érzelmeket kiváltani. Ha azt mondom, "asztal", már többekből. Több közünk van ugyanis asztalokhoz, mint ventilátorokhoz, és az asztalok például kitűnően megfelelnek arra, hogy köréjük üljünk, és beszélgessünk. És ugyebár az emberek közti kommunikáció leginkább a beszélgetés. És mint tudjuk, a kivétel erősíti a szabályt! Ezek után vegyük azt a szót, hogy "barát". Na? Kinek mi erre a reakciója? Szerintem ez elég szubjektív. És szerintem elég közhelyes... Hiába egy olyan szó, ami igaz, aminek "súlya van", szóval hiába tudom, hogy ennek nem kéne közhelynek lennie, szerintem mégis az... Na, és akkor a barát után a legütősebb szó, a világ legnyálasabb, és leggusztustalanabb szava, ami olykor mégis a legszebbnek bizonyul: "szerelem". Na, ez milyen?
Igazából nálam teljesen hangulatfüggő, hogy miről mit gondolok. Nem csak a közhelyes szavak, vagy érzések, vagy egyéb ilyen témában, de minden másban is. Mindig is hangulatfüggő ember voltam, de mostanában végképp az lettem. Van minden hangulatomnak egy-két tipikus jellemzője, és a döntésképtelenség a rosszkedvvé. És rossz kedvem lehet olyankor is, amikor bizonytalan vagyok... Vagyis ez a kettő összefügg. Ha bizonytalan vagyok, rossz lesz a kedvem. És ha rossz a kedvem, akkor bizonytalan leszek...

Tudom, ezek tipikus tinédzser problémák. Hogy függök emberektől, és hogy azt hiszem magányos vagyok, satöbbi. Csütörtök este láttam egy durva filmet a HBO-n... azóta is eszembe jutnak a képek és a hangok belőle. Meghasadt lélek, amerikai dokumentumfilm. Tudom már, hogy miért nem szoktam dokumentum- és katasztrófafilmeket nézni. Mert felkavarnak...
Túlgondolkodnám a világot? Könnyen meglehet... Nem tudom szépen lezárni ezt a bejegyzést, csak2 dolog jár a fejemben

• hogy találnom kéne valakit, akivel leülök, és átbeszélgetek egy éjszakát -vagy egy nappalt, lényegtelen. De több órán keresztül beszélgetünk, és nem kell, hogy egyet értsen velem, csak lelkizzünk. Na, talán holnap, csendes, Lilla... (:
• hogy megint írtam egy bejegyzést, amit valószínűleg okos emberek elolvasnak - vagy még azt sem - és azt gondolják, hogy ennek semmi értelme, összefüggéstelen, satöbbi. Pedig összefüggő, értelmes, "elgondolkodós"* bejegyzésnek szántam... de nekem az nem megy... akkor ebből most az következik, hogy felszínes vagyok?

*én elgondolkodtam, csak valószínűleg nem sokan értik, meg sem próbálják érteni, nem érdekli őket... "16 éves vagy, mit filózol ilyeneken, úgysem tudsz rajtuk változtatni, akkor meg? Csak lehangol... téged is, minket is."

Egy szám, ami talán közhelyes, talán nem. Mindenki döntse el magának. Nekem tetszik... (:




Looking back on a photo album of my life
It's the little things that make us smile
That, that, that, that make us smile

Like the very first time that you discovered true love
It's a feeling you can't describe
But it always stays on your mind

Or the first time you hear a song on the radio
that gives you goose bumps all over from head to toe or the time you stayed up all night talking on the phone and you looked up
and realize she's staring
at the same star as you are

{Chorus}
'Cause that's what gets me sentimental (Sentimental)
That's what life is all about (Yeah, Yeah)
That's what gets me all emotional
More than all the things I can do without
cause I figured out,these are the moments that matter, matter

(refrain)
And I figured out, that these are the moments that mean the most to me
Cuz I know I got friends , trust, family, and love all around me that should be enough and I figured out these are the moments that matter to me

The one thing that I cherish when I'm on the road is I know Im never alone
Just look around at sunsets and waterfalls and you know that Gods very close(cause the worlds full of miracles)

Its like the first time that I learned my history
Cuz my dad took the time, took my eyes , broke it down for me
I still remember my mother askin me how my day went
when I came home from school and these are some sweet memory
(chorus)
(Refrain)

Keep people you love close to you ,
Cuz when it gets tough the'll help you pull through,
no Don't let anybody take your moment from you
Cuz thats all that matters in the end

(refrain)