a lelked a dallam, a tested a ritmus. [szombat.]

ismét itthon, ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. ez iszonyatosan jó volt!!! csütörtökön este 22-kor jött Anna, Laura és Nóra a fiúk szobájába, és szólt nekünk (Rebeka, Panka és én), hogy lassan menjünk a szobánkba, mire gondoltam 1 próbát megér, megkérdeztem, hogy nem maradhatunk-e még egy kicsit? Azt mondták lazán, a lényeg, hogy 5-kor fel tudjunk kelni napfelkeltét nézni + festeni (mert hogy ez egy művészeti tábor volt). Csütörtökön fürödtünk a Balatonban, volt aki tegnap, volt aki mindkétszer, második éjszaka a fiúkkal aludtunk, 2 egymás mellé tolt ágyon, + 1 az ágyak végéhez fordítva... összesen nyolcan, plusz a fókám! kicsit szűkösen, de jól. csak Roli ne horkolna!! rémes! :D na mindegy. így szeretem(jük). ♥ [:
első este, mikor visszavonultunk a saját szobánkba, én még nem tudtam elaludni, hallgattam a vékony falakon keresztül, amiket a fiúk mondtak. hát én kiakadtam azon, amiket Beni mondott... naggyooon dúrva!! na. viszont most nagyon fáj a fejem, úgyhogy elvánszorgok aludni. előtte még úgyis zuhanyozni kell, meg kipakolni... jó éjt!!

bónusz: egy általam átköltött idézettel jellemezném és zárnám a kirándulást:
megtudja lassan, hogy horkolok, és egyre jobban játszanak a hormonok.